Veszprémben járt a tűzecset virtuóza

A Lovassy gimnázium énektermében Udvarhelyi Olivér, a KÉSZ veszprémi elnöke mutatta be Madarassy Istvánt az egybegyűlteknek. Elhangzott, hogy a művészcsaládból származó, a műteremben felnőtt vendég, aki többek között a Kossuth-díj, a Magyar Arany Érdemkereszt birtokosa, nemzetközileg ismert művész, nemzetközi alkotótáborok résztvevője, vezetője, nemzetközi csoportos kiállítások állandó résztvevője. Egy ilyen hazai kiállításon találkozott a veszprémi Nagy Károly nyugalmazott címzetes apát kanonokkal, aki a ma az Óváros téren látható Szent Mihály-szobor megalkotására kérte fel; az alkotást Károly atya saját forrásból és a veszprémiek közadakozásából finanszírozta. Veszprém a vendég kedves városa, így szívesen tett eleget a felkérésnek.

Ahogy Madarassy István az életéről beszélt, újra és újra kiderült, mennyi szakrális témájú felkérést tartott megtiszteltetésnek, hiszen ő a mai európai szakrális művészet kiemelkedő képviselője, akinek hitből és élményből táplálkozó műveiben, organikus, természetes egységben jelenik meg a föld és az ég, az ember és teremtője. Ennek köszönhetően állnak szobrai nagyhírű intézményekben Magyarországon, szerte Európában, de Amerikában is. 

Madarassy István készít profán szobrokat is, de rendszeresen jelentkezik a Kecskeméten, a keresztény ikonográfiai biennálé felhívására is. Egyik ilyen alkalomra szobra inspirációja Noé és bárkája volt, máskor a Biblia további ismert figurái, hazai szentek. Kiváló kapcsolatot ápol az itáliai művészetekkel, zenészek, szobrászok alakjai születtek újjá keze nyomán. Aszkétikus alkatú, karakteres szobrait rézlemezből készíti domborítással, nyújtással, vágással, hegesztéssel. 

A művész az alkotás részleteibe is beavatta hallgatóságát, majd a vetített képes bemutatót egy különleges filmmel zárta. Horváth Márton Levente zeneszerző orgonamuzsikájával a háttérben láthattuk Madarassy István száz szoborképét. Ezek a képek 25-ször 25 centiméteres méretben jelenítik meg Dante Isteni színjátékát három tételben (Pokol, Tisztítótűz, Paradicsom). Az ámuló közönség ez alkalommal találkozhatott a vendég valószínűleg kizárólagos felfedezésével, a tűzecset használatával. Ez az ecset a hegesztő berendezés lángja, ami a rézlemeztől való távolság és a beavatkozási idő függvényében festi a rézlemezt a szivárvány bármely színárnyalatára, legyen az bíborvörös, kék, zöld vagy arany, ezüst. 

Ahogy hallottuk, a csodálatos összeállítás valamennyi darabja még az idén Firenzében lesz látható.