Mindszenty József a rábízottak lelkipásztora maradt

A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény szervezésében megvalósult program keretében Török Csaba: Mindszenty József, a szentéletű bíboros, Dávid Ádám–Németh Gyula: Mindszenty. Mire tanít a cseresznyefa, valamint Hévizi Sára–Kiss Gabriella: Egy szentéletű ember. Mindszenty-tisztelet 1975-től napjainkig című könyvét mutatta be a felelős kiadó, szakmai lektor, képszerkesztő Kovács Gergely történész, okleveles posztulátor – boldoggá és szentté avatási eljárások tisztviselője –, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány képviselője. Kovács Gergellyel Udvarhelyi Erzsébet, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója beszélgetett a kötetekről.

Az eseményt megnyitó köszöntőjében Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke arra hívta fel a figyelmet, hogy sokan csak esztergomi hercegprímás érsekként, bíborosként, esetleg veszprémi püspökként emlegetik a bemutatott könyvek kiemelkedő alakját, Mindszent Józsefet, és szinte egészen kiveszett a köztudatból, hogy ő mindezek előtt húsz évig volt Zalaegerszegen hitoktató, majd városplébános, ahol sok lelkészséget alapított, illetve plébániákat, templomokat építtetett. – Remélem, hogy hamarosan őt is boldoggá avatják, mély hite és bátorsága mellett édesanyja iránti gyengéd érzelmei és tüzes hazaszeretete számomra őt kiemelkedő példaképpé teszik – mondta el az érsek, hozzátéve, a mai időkben különösen fontos szemmel tartani, tudatosítanunk magunkban ezt a fajta, igazi, sovinizmustól és nacionalizmustól mentes, krisztusi hazaszeretetet.

Kovács Gergely a kötetek bemutatása során elmonda, az életszentséget és politikai-közéleti szerepvállalást egy kissé elválasztva, külön kell kezelni Mindszenty József esetén. – Az, hogy ezeket ma már el tudjuk választani egymástól, az az utóbbi huszonöt év legnagyobb eredménye, Mindszenty atya boldoggá- és szentté avatási eljárása szempontjából pedig a legnagyobb húzóerő. Az egyház nem nagy embereket avat szentté, hanem hívő embereket. Mindszenty atyát a történelmi szolgálata nemzeti hőssé teszi, ám a nemzeti hősöket nem avatunk szentté – emelte ki a posztulátor, rámutatva, az alapítvány gondozásában megjelent kötetek is az atya életszentségét, azt az egyszerű lelkipásztort hivatottak bemutatni, aki elsősorban atyává akart válni, és minden téren a rábízottakat akarta szolgálni.