Ki megy ott a hegyen át?

Hetek óta készülnek erre a gyerekek. Festették a lámpa palástját, vágták, ragasztották, olajozták, hogy a sötét estén jól világítson a gyertyaláng. Valódi mécseseket helyeznek a lámpásokba, óvatosan lépkednek az óvodások, őrzik a lángot – mesélte Puskásné Devecsery Szilvia, a veszprémi Csillagvár Waldorf Óvoda vezetője.

A waldorfos ovisok napokig gyűjtögetnek a törpék számára kis ágacskákat, magokat, apró terméseket, és teszik a kicsi lakásokba, hátha egyszer megpillanthatják őket. – A törpék azok a lények, amelyek nagyon közel állnak a gyermekhez, mivel kis termetűek, fürgék, huncutok, ugyanakkor rendkívül bölcsek. Gyökerek, kövek között bújnak elő a törpék. Ők a föld alatt dolgoznak, figyelmeztetnek, jól látható képet adnak a gyereknek, hogy bár a föld felszínéről eltűnt az élet, de a mélyebb rétegekben megtalálható. A virághagymák, magok a földben alszanak, melyeket a törpék is vigyáznak. A Föld belsejébe a fémekkel, nemesfémekkel erős kapcsolatban állnak. A gyerekek is rengeteg követ törnek, csiszolnak, mint ahogy dolgoznak az elemi lények a kövekkel, hogy tisztább, áttekinthetőbb legyen egy kavics, vele együtt az egész világ! Nem szeretnék az ásványokat nekünk adni a törpék, ezért jól elrejtik, vigyázzák őket, de ebben az időszakban lámpásokkal megpillanthatjuk a kövek csillogását! Megláthatjuk a törpék tevékenységét is – magyarázta a tagóvoda vezetője. Hozzátette: a lámpással az emberi lélek is fényt sugároz ki a külvilágba. A Föld befelé fordul és érezni, hogy napról napra egyre sötétebb lesz, Márton-nap táján van az az idő amikor még láthatóan tudunk adni magunkból a külvilágba, saját belső fényünkből. Karácsonyra teljesen elsötétül minden, mert a sötétből születhet meg majd a fény.

Lámpásokkal a törpék nyomában

Ködbe burkolózik minden,

A Föld sötétbe öltözik,

Mint a csillagok, ragyognak az égen,

Úgy ragyog lámpácskám a sötétben.          

– Most Szent Mártonról mesélünk a mindennapokban, a gyerekek naponta eljátsszák a történetet. Fél köpenyét nyújtotta oda Szent Márton a koldusnak, mellyel szeretettel megmentette az életét. Ez az ünnep pontosan Szent Mihályé és karácsony között van. Sok népszokás kapcsolódik ehhez az időszakhoz, de mi óvodai létünkben a hagyományok valódi belső tartalmát szeretnénk őrizni. Valódi képet kapnak a gyerekek az átélt élményeken keresztül: fényt hordozni a sötétben – találni, meglelni, szeretettel elfelezni, és adni a felét a sajátomból – fogalmazott Szilvia.

Pénteken a törpék keresgélésére a saját készítésű lámpásokkal indultak útnak az óvodások és családtagjaik, hangosan dalolva: Lámpa, lámpa, lámpácska! Ragyogj mindig csillaga! Ki megy ott a hegyen át? Sok kisfiú, sok kislány…, s nagy volt az öröm, ha sikerült egy-egy törpét „fülön csípni” és hazavinni. FB