Erőszakkal megvádolva - Váláskor a férfiakat sokszor hamis bizonyítékkal bélyegezhetik meg

Zoltán elmondta, annak idején volt felesége ügyvédje tanácsára több alkalommal is hamisan vádolta meg annak érdekében, hogy közös gyermeküket neki ítélje a bíróság. Az egyik legszembetűnőbb hazugság Zoltán szerint az volt, amikor volt felesége azt állította, hogy fogva tartotta őt a lakásban, miközben abban az időpontban egy állítólagos verésről épp látleletet vetetett fel a kórházban. Külsérelmi nyomok nem voltak, a látleleten annyi szerepelt, hogy enyhe nyomásérzékenység van az arcon. Ettől függetlenül a bíróság valószínűsítette, hogy az apa agresszív, és emiatt a gyerek is sérülhet, így ideiglenesen az anyához került a gyermek. A válás hat évig húzódott, a bíróság végül az anyánál helyezte el a gyermeket, az apa szerint figyelmen kívül hagyva, hogy az anya hamis vádakkal érte el, hogy a gyermek ideiglenesen nála legyen. A láthatással kapcsolatban szintén több konfliktus adódott.

– Az nem bűncselekmény, ha hamisan vádolnak? A bírónak ilyen esetben nem kellene feljelentést tennie? Bűntetteket kreáltak ellenem, amikért külön-külön is elítélhettek volna. Persze senki nem indított eljárást, hiszen akkor vádlottként bizonyíthattam volna, hogy ártatlan vagyok – fogalmazott Zoltán.

Az ítéletben annyi szerepel, hogy nem bizonyosodtak be az anya vádjai, azonban az sem igazolódott, hogy azok hamisak voltak.

– Nem írták le, hogy a volt feleségem hazudott és megvádolt – összegezte Zoltán. Elmondta, a rendőröktől úgy tudja, hogy esete nem egyedi, sokszor előfordul, hogy bontóperek miatt a nők erőszakról valótlan bejelentéseket tesznek, ezért a rendőrök is szkeptikusan állnak hozzá az ilyen esetekhez. Ez Zoltán szerint problémát jelent azoknak a nőknek is, akik valóban erőszak áldozataivá válnak: – Épp az ezzel visszaélő nők ártanak a legtöbbet a valóban erőszak áldozatául esett nőknek, hisz a hatóság bizalmatlansága nekik köszönhető – fogalmaz a férfi. Zoltán kíváncsiságból szintén vetetett fel látleletet egy ismerőse lakcímkártyáját felhasználva; ekkor derült ki számára, hogy még a személyazonosságot sem ellenőrzik, fényképet sem készítenek ilyen esetekben. Azonban az bizonyítékként végérvényesen a per dokumentumai közé kerül és bármikor újra elővehető: – Ha én egy összevert embert beküldök magam helyett a kórházba, akkor még börtönbe is juttathatom azt, akit gyanúsítok – hangsúlyozta.

Családon belül a férfiak ellen is követhetnek el erőszakot. Ám ennek bizonyítása a hatóságok előtt általában jóval nehezebb, mint a fordított eseté (illusztráció)

Szintén problémát jelent Zoltán szerint, hogy a szakértőknek sok esetben nincs megfelelő végzettségük egy szakvélemény kiállításához, a bírók mégis ezekre a dokumentumokra alapozva hoznak döntéseket. A hivatalokban dolgozók hozzáállásán is sok múlik, hiszen arra „vesznek elő” jogszabályokat, amire ők akarnak. A hivatalvezetők és a bíróság között pedig nincs megfelelő kommunikáció és információáramlás.

– Sem az ítéletet hozó bíróságok, sem az annak végrehajtását felügyelő gyámhivatalok nem veszik a fáradságot, hogy konzultációt folytassanak arról, milyen az a bírói döntés, amit utóbb a gyámhivatallal végre is lehet hajtatni – emelte ki. Zoltán szerint férfiak közötti baráti beszélgetéseken is kiderül, sokakat korlátoz a feleségük, le kell mondaniuk a hobbijukról. Ha vitára kerül sor, kész tények elé vannak állítva, hisz válás esetén nem sok esélyük van gyermekeik és lakásuk megtartására, ha azt a feleség nem akarja. A nőknek aduász van a kezükben, több szempontból. Ezért a férfiak többsége nem is indít pert a gyermekelhelyezésért. A férfiak számára nincs jogvédő szervezet vagy olyan hely, ahová elmenekülhetnek a feleségük elől – akár gyermekeikkel –, sőt a társadalom is kineveti vagy elítéli őket, ha például azt jelentik be, hogy veri őket vagy más módon erőszakoskodik velük a feleségük.

Sindler Veronika ügyvéd a témával kapcsolatban elmondta, az ideiglenes intézkedés (Pp. 156. §) egy biztosítási intézkedés, amellyel a bíróság kérelemre elrendelheti a kereseti kérelemben, illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. Természetesen a kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell, ebben az esetben a látlelet – és valószínűleg a feljelentés, amit ugyan az apa nem említ – alapján a bíróság okkal feltételezte, hogy a gyermekek, akiknek érdeke a bontóperekben elsődleges, fejlődése a per jogerős lezárásáig is jobban biztosított az anyánál.

– Ez egyrészt nem végleges döntés, a bizonyítási eljárás után, ha indokolt, a gyermekek kerülhetnek az apához, másrészt szakmai tapasztalatom szerint, és természetesen a jelen ügyet nem ismerve, nagy valószínűséggel a látlelet nélkül is az anyát jogosította volna fel a bíróság – fogalmazott Sindler Veronika.

A hamis vád lényege, hogy valaki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol. Nyilvánvalóan, amennyiben nem bizonyosodott be a valótlan tényállítás, úgy a bíróság az ítéletben nem vádolhat senkit hamisan, illetve az nem tartalmazhat más bűncselekmény, például rágalmazás, becsületsértés megvalósítására alkalmas kifejezéseket. A hamis vád bűncselekményének elkövetését a polgári bíróság a bontóperben egyébként sem állapíthatja meg.

Sindler Veronika ügyvéd úgy látja; a bíróság nem az előítéletek, hanem a tények alapján hozza meg ítéletét Fotó: Nagy Lajos

Az ügyvéd kiemelte, más személyazonosító okmányaival visszaélni bűncselekmény. A bírósági eljárás során annak nincs akadálya, hogy amennyiben valamelyik fél nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, új szakértő kirendelését vagy a korábbi szakvélemény kiegészítését kérje. Értelemszerűen a járási hivatalok gyámügyi osztályai nem vizsgálhatják felül a bírói ítéletet, míg a bírói függetlenség elve kizárja, hogy bárki beleszóljon az ítélet meghozatalába.

Léteznek olyan jogvédő szervezetek, melyekhez férfiak is bátran fordulhatnak, például a Patent Egyesület vagy a Stop-Férfierőszak Projekt, illetve a rendőrség és az OKIT (Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat).

A témában megjelent cikkeink:

Állítsátok meg a férfierőszakot

Zsákutca a békítésben: ártalmas lehet a párkapcsolati erőszak esetén

A szülők egymás elleni harcának leginkább a gyermek látja kárát

Az eljárási zaklatás az agresszió egyik formájaként kezelhető

Családi fészekből pokol: Angélának sikerült megelőznie a tragédiát, a családirtást

Kiszolgáltatva és meghurcolva - Egy kétségbeesett anya panasza, aki szerint a társadalom és a törvények is elfogultak

A bántalmazó is ragaszkodik a gyerekhez

Erőszakkal megvádolva - Váláskor a férfiakat sokszor hamis bizonyítékkal bélyegezhetik meg

A témához kapcsolódó történeteket az [email protected] e-mail címre várjuk.