Új életet kezdett Rasovszky Kristóf

– A feleségeddel másfél hónapja költöztetek fel Budapestre, minden téren zökkenőmentes volt a beilleszkedésed?

– Mindketten jól érezzük magunkat a fővárosban, ahol új életet kezdtünk. Mint korábban is említettem, szükségem volt erre a változásra, jól is esik számomra az effajta újdonság, igaz, az eddig megszokott távolságok a sokszorosára nőttek, többet autózunk ide-oda, de nincs ezzel baj. Eszem ágában sincs senkit megbántani vele, ám az előző életemből szinte semmi sem hiányzik – mondta az egyszeres olimpiai, kétszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok.

– Gyanítom, hogy a nyári „leállás” után még nem vagy csúcsformában, de a népligeti medencében már elkezdtél visszarázódni az eredeti mederbe…

– Igyekszem felvenni a ritmust, de míg az olimpia előtt heti tíz edzésem volt, most – az előzetes megbeszéléseknek megfelelően – csak hat. Egyelőre nem figyelek az időeredményekre, inkább az van a fejemben, hogy a következő éveim is sikeresek legyenek.

– Meglepetés volt számodra, hogy felkértek a sportolói bizottság vezetésére?

– Nem, hiszen tagja voltam a grémiumnak, amely elnöknek jelölt. Ez óriási megtiszteltetés, mivel a sorainkban olyan hírességek foglalnak helyet, mint a szintén olimpiai bajnok Hosszú Katinka, Milák Kristóf és Kós Hubert.

– Az új minőségedben mik lesznek a konkrét feladataid?

– Testületünket az úszók egységes véleményalkotása és javaslattétele céljából hozták létre. Ajánlásokat tehetünk a MÚSZ elnökségének a sportolókat érintő kérdések megtárgyalására, továbbá egyöntetű álláspontot alakítunk ki azon kérdésekben, amikben az elnökség kéri a sportolók észrevételét. Vagyis mindenekelőtt az úszók érdekeit és jogait kívánom képviselni a MÚSZ tevékenységében, az edzőbizottság előtt, vagy éppen az elnökségi üléseken. Nyilván lesz véleményem a döntések meghozatalakor, az úszókat pedig mindig segítem, tájékoztatom és egyúttal koordinálom is. Jólesett a jelöltség, majd a megválasztás, míg a titulust a sportdiplomáciai karrierem nyitányaként is felfoghatom. Bevallom, a sportpályafutásom után nem lenne ellenemre ezen a területen tevékenykedni.

– Tartod a kapcsolatot egykori veszprémi társaiddal, illetve az itt maradt szakvezetőtökkel, Szokolai Lászlóval?

– Sárkány Zalánnal ritkábban, az ugyancsak a Fradiba szerződött, ám a tengerentúlon tanuló Betlehem Dáviddal majdhogynem rendszeresen, ahogy Laci bácsival is gyakran, aki például nemrég velünk tartott a nyílt vízi Világkupa portugáliai fordulójára is. Ez így is van jól, nem romlott meg a kapcsolatunk, hiszen mégiscsak 23 évet időztem veszprémi színekben, pontosabban, december 31-ig még úszom is. A Ferencvárosi TC-ben már más irányítása mellett készülök, de sosem feledem, hogy a királynék városa mit adott nekem. 

– Ha már itt tartunk, mikor, mely erőpróbán láthatunk utoljára a veszprémi egylet tagjaként?

– Az idei VK még két fordulót tartogat, a hónap végi hongkongit, majd a szaúd-arábiait. Az összesítésben most ötödik vagyok, de mert az előttem lévőkhöz képest nem nagy a lemaradásom, két jó viadallal a második, harmadik helyre is feljöhetek a végelszámoláskor. Miután úgy tervezem, hogy a decemberi, budapesti rövid pályás vb-n már csak szurkolóként leszek jelen, így a novemberi, kaposvári nemzeti bajnokság lesz veszprémiként a hattyúdalom. Ott hét egyéni számban szeretnék indulni. Noha mostanság nem készülök teljes intenzitással, nem érzem magam rossz formában, ezért 400, 800 és 1500 méter gyorson megpróbálok ott lenni a legjobbak között, s ha lehet, egy-két aranyéremmel megörvendeztetni a nekem mindig oly kedves veszprémi sportbarátokat.