2019.06.02. 17:43
Emelt fővel szenvedett vereséget a Telekom Veszprém
Ezer sebből vérezve, de hősiesen küzdve lett ezüstérmes a férfi kézilabda Bajnokok Ligája döntőjében a Telekom Veszprém, amely 27-24-re kapott ki a Vardar Szkopjétól.
Lékai Máté akcióban Fotó: MTI/AP/Martin Meissner
Fotó: MTI/AP/Martin Meissner
HC Vardar-Telekom Veszprém 27-24 (16-11)
Köln, Lanxess Aréna, 20 ezer néző. V.: Geipel, Helbig (németek). HC Vardar: Miloszavljev – Siskarjov 1, Kristopans 4, Skube 3, Moraes 6, Karacic 3, Gyibirov 3. Csere: Cupic 5 (4), Kalaras, Kiszeljov, Sztojlov 2, Dissinger. Edző: Roberto Garcia Parrondo.
Telekom Veszprém: Mikler – Mahé 6 (6), Tönnesen 4, Blagotinsek 1, Mackovsek 2, Terzic 1, Manaszkov. Csere: Sterbik (kapus), Marguc, Nilsson 2, Ilics 1, Nagy 1, Lékai 2, Nenadics 3, Gajic 1, Strlek. Edző: David Davis.
Kiállítások: 4, ill. 10 perc.
Hétméteresek: 4/4, ill. 6/6.
A Telekom Veszprém férfi kézilabdázóinak eddig nem sok babér termett a BL-döntőkben. Először 2002-ben jutott el idáig a csapat, akkor viszont a német Magdeburg diadalmaskodott ellene. Több mint egy évtized múlva, a 2014/15-ös idényben ismét az aranyért küzdhetett a bakonyi együttes, akkor azonban a katalán Barcelona egy viszonylag sima meccsen nyert. Egy évre rá következett a Kielce elleni drámai ütközet, ahol kilencgólos előnyről 33-33-ra végeztek a csapatok, majd a lengyelek hétméteresekkel elhódították a győztesnek járó trófeát. A 2018/19-es évben újabb lehetőséghez jutott a Telekom, amelynek az ezer sebből vérző Vardar Szkopjét kellene maga alá gyűrnie.
A két csapat eddig tizenegy alkalommal találkozott egymással a BL-ben, és a Szkopje mindössze egyetlenegyszer tudott nyerni a Veszprém ellen, még szeptember 29-én 27-25-re győzött az arénában, s ez Ljubomir Vranjes menesztéséhez vezetett. Most utólag elmondhatjuk, az évad legfontosabb veresége volt ez, hiszen véget ért a svéd-szerb edző érája, és érkezett a helyére David Davis. A spanyol megváltó, a veszprémi kézilabdázás megmentője – ahogy a szurkolók jellemzik a trénert.
A finálé a jövőre Veszprémbe tartó Moraes találatával indult. Mackovsek hatalmas átlövéssel válaszolt. Jó védekezést követően Tönnesen is bevetette Miloszavljev kapuját (4. perc: 1-2). Cupic hetesből egyenlített.
Miloszavljev bemutatta első védését, majd Gyibirov bevágta az első helyzetét.
Míg a Vardar hosszan támadott, addig a Telekom gyorsan és pontosan szőtte támadásait, egyelőre azonban fej fej mellett haladtak a csapatok (9. perc: 4-4). A következő percekben azonban inkább a Vardar akarata érvényesült, Moraes ejtette át Miklert, majd Gyibirov lódult meg (6-4).
Mikler védése nagyon kellett, s a gyors támadás végén Blagotinsek volt eredményes.
Siskarjov állította vissza a kétgólos differenciát.
A 14. percben Siskarjov iramodott meg egy laszti után, sajnos rosszul lépett és ölben kellett letámogatni. Aztán hiába védett Mikler, a kipattanó Moraeshez került, s ő már nem hibázott (14. perc: 8-5). Nilsson szépített, de a villámléptű Skube szépen átcikázott a védelmen (9-6).
Az egyik oldalon Nilsson, a másikon Moraes volt tarthatatlan. A 17. percben Nagy László váltotta Tönnesent, s bár eladta a labdát, a közönség rendre őt méltatta. Manaszkov vágta Miloszavljevbe a labdát, Kristopans átlövésével pedig már négy góllal vezetett a Vardar (11-7).
Lékai érkezése láthatóan lendületet hozott a Veszprém játékába, előbb Ilics, aztán Mahé – büntetőből – szépített. Kristopans kiállítását nem tudta kihasználni a piros mezes alakulat, ráadásul Terzicet is leültették két percre (22. perc: 12-9).
A bakonyiak védelme nem volt az igazi, de Nagy László próbált lendíteni egyet a szekéren (13-10). Karacic az év passzát adta Sztojlovnak, így maradt a négy gól (14-10).
Karacic az év passzát adta Sztojlovnak, így maradt a négy gól (14-10). Teljesen tanácstalannak tűnt a veszprémi támadószekció, s a sokadik passzív után Kristopans átlövésével már öt gól volt a különbség. Davis edző időt kért, hogy rendezze a sorokat, mielőtt túl nagy lenne a differencia. S ha mindez még nem lett volna elég, Ilics kiállt két percre, Skube pedig vidáman pattintott Mikler kapujába, 16-10.
Az elődöntő hősét, Nenadicsot küldte pályára Davis mester, közben Lékai megszerezte első találatát. Manaszkov másodszor sem találta az utat a szkopjei kapuba, s Miloszavljev védése után Parrondo is időt kért. A félidő 16-11-gyel ért véget.
Margucot Gajic, Manaszkovot Strlek, Miklert Sterbik váltotta a második játékrészre, amely Karacic átlövésével vette kezdetét (32. perc: 17-11). Nenadics tolt egyet a Telekom sárban rekedt szekerén, s a szurkolók is újult erővel próbálták támogatni kedvenceiket Sterbik első védése után.
Sterbik fél lábbal is lehúzta a rolót, egyszerűen nem lehetett gólt lőni neki, s az indításokból 17-15-re zárkózott fel a magyar bajnok.
Elképesztő hangulatot varázsoltak a magyar drukkerek, Sterbik pedig pályafutása legszebb napjait idézte. Tönnesen átlövésével ismét szoros lett, az északmacedónok azonnal időt kértek, s Miloszavljev helyére Ghedbanet küldték (40. perc: 17-16).
Az utolsó negyedórához értünk, de még minden veszprémiben élt a remény, Tönnesen negyedik bombájával 20-18-ra jött fel a Telekom. A magyar bajnok szívósan, fogcsikorgatva küzdött, ám egy videóbírós ítélet után újabb emberhátrányba került Mackovsek két perce miatt.
Sterbik Árpád bebizonyította: bicegve, minden fájdalom dacára is lehet jól védeni. Sztojlov ütötte ki Nenadicsot, ő is leült két percre, Mahé pedig biztosan lőtte a hetest a Vardar kapujába (20-19).
A Szkopje is büntetőt lőhetett, Cupic táncoltatta meg Sterbiket. Gajic kanyarodott fel szépen, majd Moraes fordult le, azonban még mindig hiányzott egy kicsi (50. perc: 22-20).
Kristopans csendesítette el a közönséget, Mahé lőhetett újabb hetest (23-21).
Sterbik nagyon fontos labdát hárított, Nenadics harcolt ki hétméterest, Mahé a hatodikat is biztos kézzel lőtte (56. perc: 24-23). Kristopans roppant fontos gólt szerzett, Blagotinsek pedig biztos helyzetben rontott. Cupic nem tette meg azt a szívességet, hogy kihagyja a ziccert, és ezzel úgy tűnt, negyedik BL-döntőjét sem tudja behúzni a Veszprém.
Nenadics lőtt egyet, ám már csak másfél perc maradt. Cupic hetese adta meg a kegyelemdöfést a Veszprémnek, amely negyedik BL-döntőjét sem tudta megnyerni.
David Davis: – Az első félidőben gyengélkedtünk, nem tudtunk csapatként kézilabdázni, és ebből nehéz volt visszajönni a második játékrész elején. Túl nagy volt a különbség, a hátrányunk. Szomorú vagyok, hogy nem tudtunk győzni, de a Vardar gyakorlatilag a mérkőzés egészén végig vezetett, megérdemelten nyert.
Nagy László: – Óriási a csalódottságom. Az első félidő nagyon gyengére sikeredett, annak ellenére, hogy védekezésben és támadásban is azt csinálták, amire számítottunk, nagy meglepetés nem ért minket. Az első félidőben Roli sem tudott hozzátenni, rohantunk csak az eredmény után. Nem érdekes, hogy a vállam megsérült, milyen fájdalmaim vannak, a döntőben mindenképpen szerettem volna pályára lépni, ami sikerült, de sajnos elég rossz szájízzel hagytam el a pályát. Egy óriási lehetőséget szalasztottunk el, nagyon sajnálom az első félidőt, mert az megpecsételte a sorsunkat. Ki ne szerette volna befejezni a pályafutását BL-győztesként? Új ciklus előtt állunk Davis edző irányításával, de a vezetőséggel el kell dönteni, milyen úton haladunk tovább. Nagyon bízom benne, hogy Daviddel hosszú távon számolhatunk, mert az, amit november óta kihozott belőlünk, az emberfeletti teljesítmény. Maximális bizalommal voltunk, vagyunk felé, meggyőződésem, hogy ugyanezen az úton kell továbbhaladni.
Lékai Máté: – A védekezésünk nem volt olyan kemény, mint kellett volna, támadásban pedig elhamarkodott helyzeteket lőttünk el. Sajnos nem úgy kézilabdáztunk, ahogy eddig. Borzalmasan hosszan támadott a Vardar minden egyes alkalommal, s bár a második félidőben feljöttünk, de ellenfelünk mindig talált egy rést. Nyilván a Szkopje célja az volt, hogy lassítsa a játékot, nekünk pedig muszáj volt rohanni. Vége a szezonnak, nagyon magam alatt vagyok. Szeptemberben nyilván nekifutunk még egyszer, újra, ám az most még nagyon távoli számomra.
Sterbik Árpád: – Egyáltalán nem jól kezdtük ezt a döntőt, könnyű gólokat kaptunk, beállóból hat méterről a védelem nem működött, Rolit sokszor hozták kiszolgáltatott helyzetbe. Támadásban eladogattuk a labdát. Egy döntőt nem lehet így játszani. Egy döntőt úgy kell játszani, mintha az utolsó mérkőzés lenne a karrieredben. Törésem nincs, de fáj minden porcikám. De kit érdekel, ez most nem fontos. Reggel még lábra sem tudtam állni, sétálni, gyalogolni sem tudtam, de megpróbáltam mindent megtenni. Laci miatt, Momo miatt sajnálom, hogy nem nyertünk. Meg egyes játékosok miatt, akik föl sem fogják, hogy ide bekerülni mekkora dolog, és lehet, hogy soha többé nem játszhatnak a négyes döntőben. Ha eljutsz idáig, akkor ki kell használni minden alkalmat.