Megnyílt az Egry József Emlékmúzeum

A kiállítást Krisztin N. László, Badacsonytomaj polgármestere nyitotta meg, miután Kulcsár-Székely Attila, Badacsonytomaj Kulturális Intézménye vezetője köszöntötte az érdeklődőket. Mint elhangzott, az említett harminc kép bemutatására a Laczkó Dezső Múzeum által előírt feltételek teljesítésével nyílt lehetőség, így a szeptember végéig látogatható tárlat negyvenegy Egry-festmény megtekintésére ad alkalmat. Az önkormányzat tulajdonában lévő tizenegy kép időhiány miatt még nem került fel a falra a megnyitóra, de Kulcsár-Székely Attila biztosította a megjelenteket arról, hogy ez egy héten belül megtörténik. Krisztin N. László arról beszélt, hogy az idei szezonban szeretnék tovább növelni a látogatók számát, s ennek jegyében kulturális közösségi térré alakítják az emlékmúzeumot.

Egry József a modern magyar festészet egyik legkiválóbb mestere, huszadik századi művészetünk egyik legeredetibb hangú, drámai erejű képviselője. Leginkább a fényfestők nagy magányosaival tart szellemi rokonságot a kiállítás képei mellett kifüggesztett ismertető szerint. Napszámos-paraszti családban született 1883. március 15-én Zalaújlakon. Autodidakta módon kezdett festeni, majd egy évet Párizsban töltött Lyka Károly festőművész, művészettörténész segítségével. Onnan került a Képzőművészeti Főiskolára Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly mellé. 1911-ben kijutott Belgiumba, ahol nagy hatással voltak rá Meunier festő és szobrász kikötői munkásokat formáló alakjai. Az első világháborúban megbetegedett és a badacsonyi hadikórházba került. Itt ismerte meg későbbi feleségét, Vízkeletyné Pauler Juliskát, aki önkéntes ápolónőként tevékenykedett a kórházban.

Az 1920-as években kezdett a fény átalakító erejével foglalkozni. A Balaton világa, a tó víztükre, a part, a nádas és a környező dombok nemcsak élményt jelentettek számára, hanem festészetét is formálták, stílusalakító tényezővé váltak. Korai korszakában a megszerkesztett rendet kereste, később természeti képekben vetítette ki saját belső világát. 1948-ban az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat. 1951-ben halt meg a Badacsonyban, a badacsonytomaji temetőben nyugszik, emlékét őrzi, ápolja az utókor.