2024.05.13. 09:00
Irodalom a könyvjelzőkön
Nem vagyok gyűjtögető típusú, legalábbis tudatosan nem rendszerezem az érdekesebb, megőrzésre érdemes dolgaimat. Még a több száz, nekem dedikált kötet is itt-ott dacol az idővel a polcaimon. Íróasztalomon is elég nagy az összevisszaság.
Fotó: Pixabay illusztráció
A „rendet” egy színes, fonott kiskosár jelenti, ebbe dobálom az apró cuccaimat, színházjegyektől kezdve képeslapokig, levelekig, fecnikre jegyzett nevekig, címekig. S itt érnek földet azok a könyvjelzők, melyek az újonnan vásárolt művekből hullnak ki, vagy könyvtárakból származnak, mivel ingyen elvihetők.
A napokban egy címet kerestem a kosárban, de elsőnek egy Praha Franz Kafka feliratú lapocska került a kezembe, egyik végén az író körülvágott portréjával. Hüledeztem, mert pár nappal korábban éppen Kafka Levél Apámhoz című, 120 oldalas művét olvastam. A véletlen egybeesés felbuzdított, s kotorászni kezdtem a könyvjelzőim között. Számos irodalmi, művészeti vonatkozásút találtam. Ezek nemcsak emlékeztetők, hanem egyfajta kötődést, kulturális mozgásteret is jelképeznek. Hol jártam, mi érdekelt egykor? A rajtuk szereplő idézetek, információk voltaképpen üzenetek a jövőnek.
A 2017. október 2–8. között tartott könyvtári napok könyvjelzőjén Ágai Ágnes költő sorai olvashatók: „Belekaroltam a szélbe, / és futottam vele. / Hanyatt feküdtem a földre, / és magamra húztam az eget. // Vállamra vettem az erdőt, / és feldobtam a levegőbe. / Felkúsztam a nap sugarára, / és rásütöttem a világra.” 2022-ben a már klasszikusnak tekinthető író, Grecsó Krisztián gondolkodtatott el: „Üres ember, aki mellett nem fér el a múltja.” Rá egy évre a kiváló pécsi költő versrészlete fogott meg: „Emberi számítás szerint / megvalósulnak álmaink. / Az enyém benned, tiéd másban, / és ami mégsem, az is számtan. / Hát ne tékozold el magad, / ha a tükörben nem te vagy.” Két balatonfüredi szerző, Karády Anna Zserbó és Tóth Gábor Ákos Balatoni futár című regényét is könyvjelzők népszerűsítik. S őrzök egy „kutyanyelvet” az Avarok, honfoglalók címmel rendezett 2005–2007-es veszprémi régészeti kiállításról és a bécsi Gustav Klimt-tárlatról. A színes, szöveges olvasójelek kínálata pazar, mindenkor olvasásra csalogató. Különösen igaz ez az általam kedvelt krimis műfajban. Az írók a bűnökön túlmenően a társadalom visszáságait is hűen ábrázolják. Ahogy most lakásomban körbetekintek a polcokon, asztalokon, szekrényeken, tovább tallózhatnék, ugyanis könyveim javából ki-kikandikál egy-egy papírcsík. Szinte hívogató jelzőnyilak. Voltaire írta: „Minden műfaj jó, kivéve az unalmas műfajt.” A választások rajtunk múlnak.
Kellei György
[email protected]
