Nagy László emlékére avattak táblát a pápai városbarátok

Nagy László a Pápához közeli Iszkázon született, és Pápán az Államilag Segélyezett Római Katolikus Polgári Fiúiskolának volt a diákja. Az immár kilencéves egylet önként vállalt, fontos feladatai között tartja számon Petőfi Sándor mellett Nagy László helyi kulturális emlékezetben tartását. A táblaavatáson Kovács Krisztina iskolaigazgató mondott avatóbeszédet, melyben kiemelte, hogy egy év múlva, 2025-ben lesz Nagy László születésének századik évfordulója. 

– Idén éppen száz esztendeje alapították az egykori pápai Római Katolikus Polgári Fiúiskolát, amely nem a mi intézményünk elődje volt, nem ebben az épületben működött. Azonban a mi mostani iskolánk, a pápai Szent István Római Katolikus Általános Iskola szellemi jogutódként tekint az egykori Római Katolikus Polgári Fiúiskolára, melyet később Államilag Segélyezett Római Katolikus Polgári Fiúiskolának neveztek. Nagy László 1938 és 1941 között volt a tanulója. Ezzel a táblával kívánunk büszkén emlékezni és emlékeztetni mindenkit e falak között a valamikori Római Katolikus Polgári Fiúiskolára és Nagy László költőre – mondta az igazgató.

A tisztelet koszorúját Kovács Krisztina és Barabásné Hegedüs Tímea igazgatóhelyettes együtt helyezte el a felavatott tábla alá, majd Kerecsényi Zoltán, a PVE ügyvivője Nagy László Évszakok című versét olvasta fel az egybegyűlteknek. 

Az ünnepi program az iskolai könyvtárteremben a PVE önkénteseinek műkedvelő kerekasztalával zárult, melyen Nagy Lászlón kívül megemlékeztek Gárdonyi Géza Pápa környéki néptanító-kántortanító, író, költő, újságíró édesapjáról, Kossuth Lajos fegyvergyárosáról, Petőfi Sándor barátjáról: Ziegler Sándorról; továbbá Endrődi Sándor költőről, íróról, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjáról, volt pápai diákról.

A kör tagjai az összejövetelen többek között Nagy László Ki viszi át a szerelmet, Ó, csodálatos jégvirág, Húsz évet betöltve, Anyakép című versét olvasták fel, majd Kovács Attiláné Nagy László Az én szívem című költeményét énekelte el, de elhangzott Nagy László iszkázi szülőházáról szóló esszéje is. Ziegler Sándor életéről Kerecsényi Zoltán nyújtott áttekintést, mint mondta, Ziegler Sándornak önzetlen, áldozatos, tiszta szándékú hazaszeretet dobogtatta a szívét. Ez a legszebb, legvonzóbb jellemvonása az 1848–49. évi szabadságharc idején mutatkozott meg.