Életre kelt III. Béla arca, és olyan, mint a Szent László-herma – a nyomozás szálai összeérnek a Bakonyban

III. Béla korának egyik leggazdagabb európai uralkodója volt, aki az írásbeliség általánossá tételét szorgalmazta. Épségben maradt uralkodói sírja, így készülhetett el koponyája alapján arcrekonstrukciója. Már háromszor, háromféle technikával. Azért volt érdemes nemrégiben Gábor Emesének is nekiállnia ennek a feladatnak, mert manapság korszerűbb módszerek állnak rendelkezésre, mint korábban, például a röntgenfelvételek adatai, tapasztalatai. Béla királyunknak a szakember elmondása alapján nagy szemürege volt, hosszúkás arca és hátrafelé csapott homloka, ami ritka. Feleségének, Antiókhiai Annának, akinek a földi maradványait szintén érintetlenül találták, finomak, szépek voltak a vonásai, csinos az orrvonala – ez látszik szintén háromdimenziósan elkészült arcrekonstrukcióján. 

A szakértő elmondása szerint olyan nagy volt a magasság és a testalkatbeli különbség köztük, hogy a törékeny királyné a császármetszést nem alkalmazó időkben annyira megszenvedte a nagysúlyú újszülöttek világra hozatalát, hogy már járni sem tudott. Hét gyermeket szült és fiatalon elhunyt, de később a királyt első felesége mellé temették.

Gábor Emese III. Béláról készült arcrekonstrukciójának eredménye nagyon hasonlít az elsőre, ami Árpás Károly munkája, akit szintén képzőművészként kezdett el érdekelni a tudomány, az antropológia. Az arcrekonstrukció hazai atyjának, megteremtőjének tartják. Zircen csak Károly bácsiként emlegetik. Ugyanis a polihisztor Várpalotán született, később a Pénzesgyőr melletti Kerteskőn, majd Bakonyoszlopon lakott. Tavalyelőtt hunyt el. S van egy másik bakonyi szála is a történetnek. Antiókhiai Anna hatására ugyanis Béla a ciszterciek támogatójává vált, meghívta őket hazánkba, kiváltságokat biztosított nekik. A rend pedig többek közt Zircen alapított apátságot. Ezért nevezték el III. Béláról a gimnáziumot.

 A király legújabb arcrekonstrukciója újabb bizonyíték arra, hogy róla mintázták Szent László hermáját. Kultuszának kibontakozásához hozzájárult és ő rendelte meg az ereklyetartó első változatát. Logikus, ez is volt a szokás, hogy az alkotó a száz évvel korábban élt modellt nem látva a megbízó vonásait örökítette meg. S az első herma alapján készült Zsigmond idején a második, az, amit a győri bazilikában őriznek, I. László magyar király koponyadarabjának ereklyetartója, az ötvösművészeti remekmű.

Az arcrekonstruktőr munkájának érdekességeiről Gábor Emese zirci előadása alapján hamarosan részletesebben is írunk.