2 órája
Pintér Sándor: az elmúlt két évben több mint kilencven intézkedés segítette az egészségügy jobbítását
Az egészségügy jobbítását több mint kilencven intézkedés segítette az elmúlt két évben - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség és a Medicina Fórum közös konferenciáján kedden Budapesten.
Pintér Sándor
Forrás: MTI
Fotó: Illyés Tibor
Az egészségügyért is felelős miniszter előadásában - felvázolva a rendszer hiányosságait és a tárca megoldási javaslatait - az eddigi intézkedésekről beszélt.
Folyamatosan fejlesztik az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) rendszerét, elkezdték kivezetni a hálapénzt, megemelték az orvosok és szakdolgozók alapbérét, felújítottak kórtermeket, folyosókat, mellékhelyiségeket. Ez utóbbi beruházások 31 kórházat és 42 telephelyet érintettek - emlékeztetett Pintér Sándor az ágazatban tett főbb lépésekre.
Az ellátórendszer átszervezésével kapcsolatban megemlítette, hogy
a kórházigazgatókat mentesíteni kell azoktól a feladatoktól, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a gyógyításhoz.
Fontos, hogy a intézményvezetőknek ne kelljen a víz-, az áramdíjjal vagy a mosodai költségekkel foglalkozniuk, ezért első körben ezeket kivették a kórházigazgatók feladatköréből, a központosítás megtörtént.
Következő lépésként központosítják az anyagellátási területet. Pátyon elkészült az a raktárbázis, ahol a gyógyításhoz szükséges eszközöket raktározzák, innen történne a rendelés és a kiszállítás is – ismertette. A tárcavezető véleménye szerint ezzel a beruházással 26 egyéb raktárat tudnak megszüntetni, ezzel költséget megtakarítva. A raktár még ebben az évben kétszáz eszközzel megkezdi működését, és a remények szerint hónapról hónapra bővülni fog a gyógyításhoz szükséges készlet.
Az átalakítás „másik lába" a kórházak, járóbeteg-szolgáltatók és kórházak rendszerbe foglalását jelenti
– mondta a belügyminiszter. Feladatként jelenik meg az ellátáshoz kötődve az informatika fejlesztése, ide értve az eeszt és a járóbeteg-irányítási rendszer (JIR) továbbfejlesztését.
Pintér Sándor szintén ide sorolta az Egészségablak szolgáltatást, amit már több mint 3 millió állampolgár töltött le és használ.
Úgy vélte, az egészségügyben felgyülemlett rengeteg adat strukturálásában nagy segítséget adhat a mesterséges intelligencia, kezdve a laboradatoktól a patológiai minták kiértékeléséig. Általánosságban úgy fogalmazott: „a mesterséges intelligenciának a gyógyításban is helye van: nem ügydöntő, hanem az orvost támogató módon”.
A szűrővizsgálatokkal kapcsolatban a belügyminiszter azt mondta, a megelőzés, az egészséges életmódra nevelés fontos az egészségben eltöltött évek számának növelésében, amiben Magyarország 3,5-5,5 évvel van lemaradva az uniós átlagtól. Kiemelte: ennek emelkedése 2-2,5 százalékos GDP-növekedést eredményezne.
Mindenképpen erősíteni kell a háziorvosokon keresztül a szűrővizsgálatokon való részvételi hajlandóságot
– tette hozzá.
A miniszter a kórházi gazdálkodással kapcsolatban azt mondta, hogy az ellenőrzés lehetőségével jobban fognak élni, meg fogják vizsgálni egy-egy intézmény „túlköltekezésének” okait.
Az új alapellátási ügyeleti rendszerről elmondta, hogy korábban 303 vállalkozás vett részt az ügyeleti ellátásban, ez 42 milliárd forintba került az államnak. Azzal, hogy a mentőszolgálat átvette ezt a tevékenységet, jelentős megtakarítást értek el, és sok területen csökkent a mentők igénybevétele.
Pintér Sándor beszélt arról a célkitűzésről is, hogy 2025-ben és 2026 első felében szeretnének valamennyi intézménybe CT- és MR-készüléket szolgálatba állítani. Ehhez azonban – mondta – már most el kell kezdeni az ezeket kezelő személyzet beiskolázását.
Müller Cecília országos tisztifőorvos arról beszélt, hogy egész Európában a nem fertőző betegségek okozzák a legnagyobb betegségterhet.
Magyarországon évente 32-33 ezer ember hal meg valamilyen daganatos betegségben, és 83 ezer új megbetegedést regisztrálnak.
Mint mondta, folyamatos emelkedésnek vagyunk tanúi.
Ugyanakkor az egészségügy teljesítményét dicséri, hogy a halálozás csökkent a daganatos megbetegedéseknél, és emelkedik a születéskor várható élettartam, amivel „szépen közelítünk” az európai uniós átlaghoz.
Szintúgy emelkedik az egészségben eltöltött életévek száma is, és egy idősödő társadalmat kell a jövőben menedzselni az egészségügyi rendszerben is szerte Európában - jelezte.
A szűrővizsgálatokról azt mondta: a prevencióval az egészségben eltöltött életévek számát tudják befolyásolni, itt van beavatkozási lehetőség, hiszen például a daganatok korai felismerésének egyik fontos eszköze a szűrés.
Az országos tisztifőorvos ismertetése szerint
alacsony a népegészségügyi szűrésre járók aránya.
Legutóbb emlőszűrésre a kiküldött meghívók száma 547 590 volt, és a behívottak 35,3 százaléka jelent meg. Vastagbélszűrésre 1 millió 811 ezer meghívót küldtek, a részvételi arány 25,6 százalékos volt. Méhnyakrákszűrésre 693 ezer nőt invitáltak, a részvételi arány 2,7 százalékos volt. Ez utóbbi kapcsán megjegyezte, ezek az adatok nem tükrözik a magánellátónál igénybe vett méhnyakrákszűrés számait.
Müller Cecília közölte:
hamarosan kérhető a háziorvosoktól a koronavírus új variánsára kifejlesztett oltás.
Takács Péter egészségügyi államtitkár a szakellátás finanszírozását említve azt mondta, elkezdődött az úgynevezett kódkarbantartás, megtörtént az új technológiák és eljárások befogadása. Jelezte: év elejétől 31 milliárd forint értékben fogadtak be olyan gyógyszert, amely eddig csak egyedi méltányosságban volt elérhető.
Más témában leszögezte:
nem fogják államosítani a szakrendelőket.
Annyi történik - mondta -, hogy a szakrendelők és az alapellátás betegforgalmi adatait kapcsolják össze a vármegyei irányító kórházzal, így - a kincstárral együtt - rálátása lesz a gazdálkodásukra.
