Alkotó részei lehettek a veszprémiek az EKF-programnak

A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program egyik legjelentősebb és legszemélyesebb eleme volt a Privát Veszprém projekt, és az ennek keretében összeállított fotógyűjtemény a helyi lakosok családi képeivel és a hozzájuk tartozó személyes elbeszéléseivel – a fotókollekcióból ideiglenes szabadtéri kiállítást rendeztek az ActiCityben; december elején pedig egyedülálló, magyar-angol nyelvű album formájában is kiadták a családtörténetekről szóló gyűjteményt. A kötet egyik fejezete a Márkus-Vörös családról szól - a műsor vendége a Gizella-díjas Márkusné Vörös Hajnalka, a Privát Veszprém társ ötletgazdája, motorja, az EKF projektfejlesztési tanácsadója és a Brusznyai-díjas Márkus Csaba pedagógus. 

Öttagú a Márkus-Vörös család, a két szülőnek három lánya van, Hajnalka elmondta, nem Veszprémben élnek, mindegyikőjük Nagytarcsán kötöttek ki de gyakran jönnek haza – a legidősebb, Júlia hegedűművész, a középső Eszter orvos lett, a legkisebb Ágnes csellóművész; eddig két unoka született. Csaba a veszprémi Lovassy Gimnázium német nemzetiségi tagozatának egyik vezető tanára, a német nyelvi munkaközösség vezetője. Elmondta, Sopronban született, Budapesten találkozott Hajnalkával, úgy döntöttek, hogy Veszprémet választják lakhelyül. Eleinte a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnáziumban tanított, majd a Lovassy László  Gimnázium következett, ahol 1993-ban indult a német nemzetiségi tagozat, ő pedig rá egy évre helyezkedett el az ország egyik legjobb középiskolájánál. Szakmai hitvallása, hogy önálló és kritikus gondolkodásra tanítsa a diákokat; a nyelv ebben csak eszköz ennek az eléréséhez. Hajnalka beszélt róla, azért volt számára nagyon jelentős a Privát Veszprém projekt, mert ez volt az a kezdeményezés, amelyben a veszprémiek valóban alkotó részei lehettek az EKF-programnak.