Elsárkányosított szeretet Veszprémben, hölgyerő a köbön

"Érdekes a kor, amelyben vagyunk, a helyszínek, a vidéki kúria, a pesti vendéglő, az albérlet, a művésznő jómódú palotája – egy kis utazás a régi Magyarországon. Mulatságos a három sárkánytermészetű asszonyság és a férfiak harca, a múlt és a boldog jövőért folytatott küzdelem, elgondolkoztató a dzsentrilustaság, a hedonista életmód, a végletek hajszolása, az önpusztító élet, amely megmentőre vár. Erőteljes az apa és a fia karaktere, szenvedélyes, habzsoló életet élnek a maguk módján, de életükben ott a kilátástalanság, az emberi élet értelmének keresése. A korán megözvegyült apa mindig is bohém életet élt, magánya csak halmozza a benne lévő feszültséget, három testvére, a három sárkány ellenállást nem tűrően segítik, támogatják apa és fia boldogulását. Tudjuk, hogy az ilyen önzetlennek tűnő szeretet sokszor a legnagyobb teherré válhat" – mondta a darabról a rendező, Oberfrank Pál.

A főszerepben három karakteres színésznőt láthatunk, akik külön-külön is egy sikeres előadást biztosítanának játékukkal, s ezúttal együtt megsokszorozódik művészi erejük. A történet szerint minden erejükkel a család férfi tagjainak és vagyonuk megmentésén ügyködnek. A három hölgy, a három sárkány mindig együtt van jelen, mondhatni hármas ikrekként működnek együtt az egész darab során. Három nő önkéntes módon összezárva – ez egyfajta biztonságot ad nekik, ha bármilyen váratlan körülmény adódik, akkor hárman megbirkóznak vele, ha kell, kihúzzák egymást a pácból. A három nővér mindent közösen talál ki és él meg, mintha egy testük lenne, de három fejük és mindig háromféle ötletük. Az előadásban azonban négy testvér van, ebből egy a fekete bárány, akit a fiával együtt kell észhez téríteni. Megragadó, ahogy a család minden nehézség ellenére összetart, mindent megtesznek egymásért, gondoskodnak egymásról minden körülmények közt.  

Palásthy Bea Katalin szerepét alakítja, saját karakterét precíz álmodozóként képzeli el. Jegyzetel, összead és kivon, és olyan különleges gondolatai vannak, mint az, hogy a családi istálló helyére egy virágoskertet kellene ültetni. A másik nővért, Zsófiát, Módri Györgyi játssza. Úgy véli, kifinomult humorral rendelkezik a mű és a zárása is stílusos poén. Szerinte Zsófia a legsárkányabb sárkány, kezében tartja a családi gazdaságot. Júliát Soltis Eleonóra alakítja, a csupa szív, segítőkész, jóságos, mégis kemény és határozott nővért, aki a maga elé kitűzött célok eléréséért mindent megtesz.