Akiben összeér a Pápai Kristály és az Irodalmi Színpad

Ezúttal a helyi amatőr költők, írók, versmondók harminc évének dokumentumait tárja az olvasó elé Puskásné Tófeji Valéria, aki maga is irányítója, szerkesztője és szereplője volt a regionális irodalmi-kulturális életnek.

Puskásné Tófeji Valéria nyugalmazott tanítónő, költő, író a karanténos járványhelyzet alatt elkészült huszonkettedik saját könyvével. A Pápai amatőr költők, írók, versmondók 30 éve (1989–2019) – Az Akisztól az Irodalmi Színpadig című kötetben az Amatőr Költők és Írók Országos Szövetségének (AKIOSZ – később Alkotó Képzőművészek és Írók Országos Szövetsége) történetét dolgozta fel sok újságcikkel, fotóval, megnyitó- és könyvbemutató szövegekkel. A kötet Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter és a helyi önkormányzat támogatásával a Jókai Mór Városi Könyvtár Kötészeti és Sokszorosító Műhelyében készült, és magánkiadásban, Áldozó Tamás polgármester és Hermann István nyugalmazott könyvtárigazgató előszavaival jelent meg január végén.

– Az eltelt harminc évben született irodalmi és kulturális munkáink dokumentumait állítottam össze, köszönhetően a 2020-as év önkéntes karanténjának. 1989-ben Rózsavölgyi János vezetésével megalakult az addig fióknak írogatók szövetsége 133 taggal a művelődési múzeum alagsori klubhelyiségében. Újságja a Kristály lett, amely az egész ország területéről az amatőr költőket, írókat, később képzőművészeket, fotósokat vonzotta és tömörítette.

– Mi, pápaiak akkor már léteztünk, tizenkét amatőr költő volt a városban, de nem tartoztunk semmilyen szövetségbe. 1991-ben néhányan csatlakoztunk az AKIOSZ-hoz. 1992-ben már kiadtunk egy helyi antológiát Sor címmel. 1993-ban Érintés címmel irodalmi és kulturális folyóiratot készítettünk a városban az irányításommal, a nagyobb publicitás céljából – idézte fel a kezdeteket Puskásné Tófeji Valéria.

1994-ben háromnapos országos találkozót szerveztek Pápán kilencven résztvevővel. Egy évig a szervezet központi folyóiratát, a Kristályt is itt szerkesztették ezer példányban. A lap a következő évtől visszakerült a fővárosba, de Puskásné Tófeji Valéria annyira beleszeretett a szerkesztésbe, hogy a központi testvérlapjaként tovább gondozta az addigra már több mint 400 főt számláló tagság alkotásait.

Mivel Pápán a Tábortűz 1947-es megszűnésétől nem volt irodalmi lap, a Pápai Kristály hiányt pótolt. Negyedévenként 32 oldalon, 400 példányban, később színesben, helyi képzőművészek munkáival illusztrálva jelent meg tizenöt éven át.

– A városi rendezvényeken a tizenkét ember kiegészült versmondókkal, így hallhattuk előadók által is saját verseinket. Akkor még Irodalmi Önképző Körnek neveztük magunkat, később Irodalmi Színpad lettünk, mert már nemcsak szavalóversenyekre jártunk és szociális otthonokba ünnepi műsort adni, hanem énekeltünk, táncoltunk, jeleneteket is adtunk elő. Néhány év alatt 54 tagú regionális csoporttá nőttük ki magunkat. Többünknek önálló kötete, kötetei jelentek meg. Azóta eljárt felettünk az idő, de ez a könyv bizonyítékul szolgál, hogy volt Pápán egy lelkes csapat, melynek tagjai fontosnak tartották a „tenni, teremteni születtél” idézet tartalmát. Remélem, jönnek majd fiatalok, s az se baj, ha mást csinálnak, csak jól érezzék magukat benne, és hasznára legyenek a közvetlen környezetüknek – zárta gondolatait a rendhagyó kötetbemutatón Puskásné Tófeji Valéria.