3 órája
Rejtélyes égi kérdések, érdekes látványosságok
Van-e élet a Földön kívül? Mire használhatóak a műholdak? Milyen égi látványosságban gyönyörködhetünk? Többek között e kérdésekre is választ adott Ordasi András csillagász, akivel a világűr hete kapcsán beszélgettünk.
1957. október 4-től van jelen az emberiség a világűrben, ekkor szállt fel a Szputnyik-1, 1967. október 10-én lépett életbe a” Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket” című szabályozás. A két dátum tiszteletére ebben az időszakban zajlik a Világűr hete, mely a tudomány és a technológia, valamint az emberi állapot javításához való hozzájárulásuk nemzetközi ünnepe.
Létezik-e élet a Földön kívül?
Az űrkutatás leginkább a naprendszer kutatását jelenti – emelte ki a Világűr hete kapcsán Ordasi András csillagász.
- A legizgalmasabb téma az az élet kutatása, hogy esetleg a Földön kívül máshol is van-e valamilyen fajta élet, ezeknek a nyomait keressük. Másrészt annak a vizsgálata is folyik, hogy a jövőbeli emberi űrutazásoknak és űrszondás küldetéseknek hol lehetnek leszállóhelyei a Naprendszerben.
Fotó: Space Telescope Science Institute Office of Public Outreach
A világűrben lebegnek a műholdak
A világűr sok minden másnak is tere: a műholdaknak rengeteg különböző felhasználása van az emberiség számára, a helymeghatározástól kezdve a mezőgazdaságon át az időjárás előrejelzésig bezárólag nagyon sok mindenben.
A csillagászat is érdekes téma
Az űrbe küldött csillagászati eszközöknek is igazán nagy jelentősége van. Vannak olyan színtartományai az elektromágneses sugárzásnak, a fénynek, amit csak és kizárólag a világűrből lehet megfigyelni. Például a James Webb űrtávcső az univerzum legtávolabbi csillagait vadássza, melyek egyben a legkorábbiak is, amik az univerzumban keletkeztek. Vizsgálja más, azaz nem a Nap körül keringő bolygók légkörét. Ezek az exobolygók, melyek kutatása is igen izgalmas téma, hiszen ezek a bolygók is nagyon jó táptalajai lehetnek az életnek – emelte ki a sok űrkutatási projekt közül a legjelentősebbeket Ordasi András. Ő maga egyébként leginkább a szupernovákkal, azaz a felrobbanó csillagokkal foglalkozik: ezek azok a csillagok, melyek egy nagy robbanással fejezik be életüket. Mindenki megnyugtatására rögtön hozzá is tette, hogy a Nap nem ilyen képződmény, meleget és fényt adó kísérőnkkel a következő néhány milliárd évben nem fog történni semmi.
Ordasi András másik szakterülete a tudománykommunikáció - érdekes témákat Youtube-csatornáján dolgoz fel - így nem is volt kérdés számára, hogy örömmel mondta el gondolatait a Világűr Hete kapcsán. S ha már beszélgettünk - kicsit kitekintve a nemzetközi eseménytől – érdeklődésünkre említett néhány olyan égi jelenséget is, amelyért érdemes kémlelni az eget.
Izgalmas az égre tekintenünk
- Például most nagyon lázban tartja a csillagász közösséget a Tsuchinshan-ATLAS üstökös, amely akár szabad szemmel is láthatóra is felfényesedhet. Ez akkor történik meg, amikor már kellően eltávolodik a Nap közeléből és annak fénye nem fogja elvakítani az ő kis fényét. Ilyen jelenség. ritkán szokott lenni. Azt még nem lehet tudni, hogy a Tsuchinshan-ATLAS üstökös biztonsággal túléli-e a napközelséget, de várhatóan igen, erre egészen jók az előrejelzések. Ha ez így történik, akkor néhány nap múlva a napnyugta egén egészen szép hosszú csóvájú kis üstököst láthatunk. Nem valószínű, hogy annyira fényes lesz, mint mondjuk a nyolcvanas-kilencvenes években a Halley vagy a Hale–Bopp üstökös, de érdekes látványosság lesz.
Talán ez a legizgalmasabb jelenség, de természetesen az októberi időszakban egyre hamarabb kelnek az őszi-téli látványosságok a csillagos égbolton. A távcső végén feltűnik az Androméda galaxis, aki későn fekvő, talán az Orion ködöt és a Fiastyúk-halmazt is láthatja, illetve egészen hamar fölkelnek már a bolygók is. Október végére például már a Mars is visszatér, előtte pedig a Jupiter, illetve a Szaturnusz az, ami a korábbi esti óráktól már nagyon szépen megfigyelhető az égen, és persze a Holdunk is szokásos egy hónapos köre közben. Most a kora esti óráktól kezdve körülbelül két hétig fog október tizedikétől – árulta el Ordasi András, de hangsúlyozta, hogy a Világűr Hete nem elsősorban a csillagászat, hanem az űrkutatás ünnepe.
A csillagászokat most lázban tartó ATLAS-Tsuchinsan üstökösről ebben a Facebook-csoportban lehet kiváló felvételeket találni.
Magyarok az űrkutatásban
- Magyar vonatkozásai is szép számmal vannak ennek a tudományterületnek. Például Magyarországnak van egy jelentős űripari tesztközpontja, a Központi Fizikai Kutatóintézet területén, a régióból ide hozzák tesztelésre az űreszközöket tesztelésre. Farkas Bertalan után hazánknak ismét lesz űrhajósa: Kapu Tibor második magyarként juthat fel az űrbe.
És akkor még nem beszéltünk egy másik jelentős fejlesztésről, a BME Masat műholdjáról, vagy a CanSat versenyről, melyen középiskolások versengenek műhold modellek elkészítésével.
