Az aradi vértanúk emlékezete

„Az aradi vértanúk egyéni szabadságukból fakadó önálló, felelősségteljes döntésükkel váltak hőssé, magyarrá, emberré" – hangzott el a Március 15. téren tartott ünnepségen, amelyen „Testük odaveszett, szellemük örökké él” címmel zenés-verses összeállítást tekinthetett meg az emlékező közösség. A műsorban a Munkácsy Mihály Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 4. a osztályos diákjai működtek közre.

Grőber Attila polgármester emlékbeszédében rámutatott, a vértanúhalált, a börtönfogságot, a kényszersorozást, a tisztek közlegénnyé fokozását elszenvedőkre emlékeznünk nemcsak morális tisztesség, hanem önmagunkat definiáló cselekvés is. Annak a megvallása, hogy hiszünk a hazában, a hazafiasság eszméjében, az egyén gondolati és lelkiismereti szabadságában. Mint ahogyan hitt a szabadságharc minden öntudatos katonája.

– A fekete-sárga Habsburg-hatalommal szembe ugyanis nem nemzetiség, származás vagy a nevelés fordította a harcolókat. Küzdelmük felelősséggel vállalt döntés volt, saját meggyőződés, méltó emberi tett. A szabadságharc katonáinak első vállalása nem élet és halál kérdését illették, hanem társhoz, családhoz, kultúrához, nemzethez való tartozást. S ahogy abban erős, sokszor szenvedélyes kötődéssel voltak jelen, úgy váltak elkötelezetté akkor is, mikor a közösség értékei, mint amilyen a szabadság, a törvényes rend, védelmet igényeltek. Az aradiak nem hősnek születtek, nem is csak a történelem tette őket hőssé. Egyéni szabadságukból fakadó önálló, felelősségteljes döntésükkel váltak hőssé, magyarrá, emberré. Így vált azzá Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök, a magyar alkotmányosság szimbóluma, aki a kivégzése előtt nem engedte, hogy bekössék a szemét, maga vezényelte a sortüzet, és utolsó szavaival annyit mondott: Éljen a haza! – emlékeztetett a városvezető.

Az ünnepség koszorúzással és a Szózat hangjaival ért véget.