Nyuszi kíséri a kormánybiztos gyerekeit a kerítésig

– Minden évben október elsején tartják az idősek világnapját. A társadalom megbecsüli az időseit?

– Szerencsések vagyunk Veszprémben és térségében, hiszen a legaktívabb korosztályról beszélhetünk. Furcsa ezt kimondani, de 40 felett van a klubok száma, ahová több ezren járnak a városban. Van már nyugdíjaspiknik, ahol májusban 700 ember volt a veszprémi klubokból. A Szeniorfesztivál is mára egy olyan összejövetel lett, ahol nagyon nagy az összefogás. Az is látható, hogy érdemes programot szervezni a nyugdíjasok számára, hiszen ők ott vannak az összes városi rendezvényen, aktívan kiveszik a részüket akár a szervezésből is, elég csak az EKF-re gondolni. El szoktuk felejteni, hogy Veszprémben milyen csodaszép helyen élünk, de ebben minden egyes idős embernek benne van a keze munkája. Jó egy idős emberrel leülni beszélgetni, és ha az ő szemüvegükön át nézzük a mi életünket, akkor tényleg elmondhatjuk: mi nagyon boldog és jó jelenben élünk ahhoz képest, amikkel nekik meg kellett küzdeniük.

– Minőségi idősellátásra hatalmas igény van. Mi kell mindehhez?

– Veszprémben magas szinten látjuk el ezt a feladatot, de a várólistából is látszik az, hogy mekkora igény van erre. A következő időszakban biztos, hogy az idősgondozásra még nagyobb hangsúlyt kell fektetni, hiszen Veszprémben 15 ezer időskorú él. Nagyon fontos, hogy milyen ellátásban tudjuk őket részesíteni. Akár a házi segítségnyújtás, akár a szociális háló megerősítésével. A következő évek feladata lesz, hogy ezekre a kihívásokra miként tudunk választ adni. Veszprémnek van egy olyan ambíciója, hogy 2030 környékére elérjük azt, hogy Európa egyik legélhetőbb városa legyünk. Az idősgondozásnak biztos, hogy az egyik fókusznak kell lennie.

– Miben tudnánk és miben kellene még segíteni évről évre a választókerületben az idős korosztályt?

– Elsősorban teremtsük meg azokat a közösségi tereket, ahol találkozni tudnak. A kistelepülések figyelembe veszik az idősek tanácsait, sok helyen működik a nyugdíjasklub, akik aktívak, kirándulásokat szerveznek. Fontos, hogy lássa és tudja ez a generáció: ha bajban vannak, akkor az önkormányzatra, az államra és a családra számíthatnak.

– Engedjen meg egy személyes kérdést: milyen emlékei vannak a nagyszüleiről?

– Sajnos a nagyszüleimet nagyon korán vesztettem el, talán ezért is viszonyulok az idősekhez mindig szeretettel. 14 éves voltam, amikor elment a mamám, akihez nagyon ragaszkodtam. Amikor elment a másik mamám is, a papám volt az, akivel együtt tudtam lenni. Ebből is adódik az, hogy nagyon szeretek az idős emberekkel beszélni. Ez hiányzik, hiszen a mamámmal tényleg nagyon szoros volt a kapcsolatom. Az állatszeretet is talán innen fakad, hiszen a papám, amikor reggel fél ötkor jött, és azzal ébresztett minket, hogy „a koldus már a negyedik falut járja”, úgyhogy jó lenne, ha felébrednék, és enni adnánk az állatoknak. Akkor furcsa volt, hogy egy háztáji miért ennyire fontos. Tőle tanultam a kutyák tiszteletéről is, de ő hozta nekem az első kutyámat is, ami egy tacskó volt. Évekkel később érkezett hozzánk egy dalmata, és bizony kódolva lett az állatszeretet. Most az új házi kedvencünk – aki egyébként az utcának is a kedvence – Pedró nyuszi, hiszen úgy viselkedik, mintha kutya lenne. Jön-megy, miközben mindenki megáll, csodálkozik, hogy ő tényleg a gyerekeket kíséri ki – mint egy kutya – a kerítésig. Egész nap kint van, amikor jó idő van, úgyhogy ő a nagy kedvencünk. Nagyon jó, hogyha egy családban van állat, hiszen a gyerekeimnek is a napi rutinja az, hogy felkelnek, lemennek, és kitakarítják Pedró fekhelyét. Egy gyerek mindig őszinte, és ha azt mondja, hogy ha nincsen barátom, akkor lehet kutyám. Ez így van, de az állat nagy felelősség is.

– Meg is érkeztünk az állatok világnapjához: mit üzen ez az ünnepnap?

– Október 4-e az állatok világnapja, ezekben a napokban nagyobb figyelem vetül az állatvédelemre. Azon dolgozunk kollégáimmal évek óta, hogy az állatvédelem ne egy napon legyen kiemelt jelentőségű, hanem az év minden napján. Október 4-e arra is jó időpont, amikor meg tudjuk mutatni az eredményeinket is. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jövőben is olyan állatvédelem legyen, amire büszkék tudunk lenni, de nem titok, még rengeteg dolgunk van.

– Az emléknap arra emlékeztet, hogy szeressük, felelősen gondozzuk és védjük a családban élő állatokat. Ezzel hogy áll Magyarország?

– A magyar társadalom jelentős része állatszerető. Az Európai Unió tagállamaival összehasonlítva az állattartók aránya alapján az ország az élmezőnybe sorolható. Ez a helyzet egyúttal lehetőséget és felelősséget is hordoz magában. Magyarországon az állattartás nem kötelező, azonban azok, akik állatot tartanak, felelősséggel tartoznak az állataik jólétéért. Ezen felismerés jegyében indítottuk útjára az Állatvédelmi témahetet, hiszen az állatokkal való helyes bánásmód alapjait a gyermekek szemléletformálásával lehet megalapozni. Fontos megjegyezni, hogy sok esetben a gyermekek edukálják az idősebb generációkat is, mivel az idősebb korosztály nem részesült állatvédelmi ismeretekben fiatalabb korában. A témahét programjaival jelen vagyunk a bölcsődékben, óvodákban, általános iskolákban és középiskolákban, ahol a pedagógusok aktív közreműködése elengedhetetlen. Külön köszönet illeti őket, amiért azonnal csatlakoztak a kezdeményezéshez, és támogatták az állatvédelem ügyét.

– Állatvédelem tekintetében elindult a Gazdijogsi program. Ez mit jelent?

– A Gazdijogsi egy ingyenes, online oktatási program, amelynek célja a felelős állattartás iránti érdeklődés és a tudatosság növelése. Az indulása óta több mint ötvenezer résztvevő csatlakozott a kezdeményezéshez, amelynek révén számszerűsítve is nyomon követhető az érdeklődés mértéke. A program tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a legnagyobb hiányosságok az idősebb generációk körében tapasztalhatók, akik gyakran nem tudják megkülönböztetni az állatszaporítókat a -tenyésztőktől. A tudatos döntések hiánya jelentős következményekkel járhat, különösen az állatok egészségére és jólétére vonatkozóan. Azok számára, akik nem kívánnak jelentős összeget költeni egy fajtatiszta állat vásárlására, a menhelyekről történő örökbefogadás alternatívát kínál, és egyben lehetőséget ad egy élet megmentésére. Fontos hangsúlyozni, hogy az állattartás két felelős útja létezik: a menhelyekről való örökbefogadás vagy megbízható tenyésztőtől történő vásárlás.

– Ezeket az alapelveket szeretnénk a társadalom széles körében terjeszteni, különösen a pedagógusok és a fiatalok bevonásával. Ennek elősegítésére jött létre az Állatvédelmi témahét, amely a felelős állattartás iránti szemléletformálás alapjait kívánja megteremteni. Célunk, hogy Magyarországon a jelenlegi mintegy 3 millió állattartóból 3 millió felelős állattartó váljon. Ha ezt a célt elérnénk, az állatvédelem terén elvégzett kormányzati munka túlnyomó része teljesítettnek tekinthető lenne, és az állatvédelmi ismeretek oktatására helyeződhetne a fő hangsúly.

– Az európai állatvédelem terén vannak pozitív példák, ahol a társadalom felelős állattartói magatartást tanúsít anélkül, hogy a kormányzati beavatkozás jelentős lenne. Skóciában egyeztettünk több tagállam állatvédelmi szervezetével, akik elmondták, hogy náluk a kormányzat nem nyújt külön támogatást az állatvédelemhez, az emberek mégis tudatosan és felelősséggel bánnak az állataikkal, mivel felismerik azok társállati státuszát. Ezt a kulturális különbséget rövid távon nem lehet ledolgozni, ezért fontos, hogy a következő generációk már megfelelő állatvédelmi tudással rendelkezzenek, és továbbadják ezt a szemléletet a társadalom egészének.

– Az elmúlt években menhelyek sora épült, újult meg, számtalan edukációs projekten vannak túl.

– A menhelyek esetében a társadalmi szerepvállalás jelentős, és a társállatokat kedvelő állampolgárok nagymértékben támogatják ezeket az intézményeket adományok formájában. Ez a tendencia Magyarországon is megfigyelhető. Azonban az állatvédelem további erősítésének érdekében idén 500 millió forinttal járult hozzá a kormányzat a terület fejlesztéséhez. Emellett érdemes kiemelni, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlása is lehetőséget nyújt az állatvédelmi szervezetek támogatására, ezáltal az állampolgárok közvetlenül hozzájárulhatnak a számukra kiemelten fontos állatvédelmi célok eléréséhez.

– Melyek az elkövetkező évek legfontosabb feladatai?

– A célom az, hogy évről évre egyre több emberhez juttassuk el a felelős állattartás üzenetét, és ennek elérése esetén lennék igazán elégedett. Örömteli fejlemény, hogy az állatvédelem az utóbbi időszakban kiemelt témává vált, és szeretném, ha a jövőben is központi szerepet kapna a közbeszédben. Pozitív változás, hogy már nem nézzük tétlenül az állatkínzást, és egyre több esetben történik feljelentés vagy bejelentés. Bár a bejelentett bűncselekmények száma emelkedett, ez részben annak tudható be, hogy tíz évvel ezelőtt még nem tettünk lépéseket a szomszédban zajló állatkínzásokkal szemben, míg ma már megteszünk minden szükséges intézkedést.

– Ez azt mutatja, hogy a társadalom igénye megnőtt az állatvédelemmel kapcsolatos szabályozások szigorítására, és erre mi is reagáltunk. A jogszabályok módosítása révén ma már akár öt év szabadságvesztéssel is büntethető az állatkínzás, ami az európai átlaghoz képest szigorú intézkedés. Ennek preventív és elrettentő hatása van, hasonlóan az állatviadalokkal kapcsolatos jogszabályokhoz, amelynél korábban csak a szervezők voltak büntethetők, ma viszont minden résztvevő letöltendő szabadságvesztést kaphat. Ez jelentős eredmény, amely egy bátor és határozott jogi lépésnek köszönhető. A jövőben is készen állunk arra, hogy szükség esetén jogszabályokat módosítsunk, és minden háztartásba eljuttassuk a felelős állattartás alapelveit.

– Fontos hangsúlyozni, hogy az állatkínzást nem szabad elnézni, mivel az ilyen cselekmények gyakran előjelei lehetnek az emberek elleni agressziónak. Kutatások kimutatták, hogy azok, akik állatokat bántalmaznak, később nagyobb valószínűséggel követnek el erőszakos bűncselekményeket, ezért szükséges a társadalom minden korosztályának edukálása és a jogi szigorítások folyamatos fenntartása. A menhelyek és civil szervezetek támogatása kiemelten fontos, valamint minden lehetséges eszközzel küzdeni kell az illegális állatszaporítás ellen. Az állatkínzás gyermekkorban történő elbagatellizálása súlyos következményekkel járhat a későbbi fejlődésre, ezért a megfelelő szankciók és a prevenció elengedhetetlenek. Az állatvédelem átfogó fejlesztése érdekében együtt kell működni a társadalom minden rétegével, és folyamatosan törekedni kell a tudatosság növelésére.