Gyerekfejnyi szőlőfürtök teremnek a Magas-Bakonyban: fotókon az óriás csemegék

Tavasszal hamar, három hét alatt felfutnak a támrendszerre a szőlővesszők, amikor felérnek a tetejére, akkor kifelé fordítják a hajtásokat, így a levelek félárnyékot tartanak a fürtöknek, a bogyók nem égnek meg. Több helyen szinte szőlőalagutak alatt sétálhattunk Schneider Gyula őstermelő olaszfalui ültetvényén, és az sem utolsó szempont, hogy így neki nem a tűző napon kell dolgoznia. Egy-egy tőkét a földhöz közeli részen négyfelé hajt a V alakú kordonon, és mindegyiknek háromszor háromméteres területet meghagy, mert tápanyagigényesek. Nagyobb növésűek is, mint a borszőlő. A fürtzóna a legtöbb helyen nyolcvan centiméteres magasságban van, de kísérletezik vele a gazda, hogy melyik fajta szeret magasabban termést hozni.

Az őstermelő a darazsak miatt idén több fürtöt behálózott, azaz kis zsákokat kötött rájuk, hogy védje azokat. Jövőre az összeset szeretné így óvni, már az érés elejétől, hogy ne csak a rovarok csemegézhessenek ezekből a finom, más-más zamatú, édes fajtákból. A sorok közé takarónövényeket vet, hogy ne kelljen a gyomok miatt kapálni. Így is munkaigényes a szőlőtermesztés – mondta a férfi, aki még akkor is metszőollót fogott a kezében – és használta is –, amikor nekünk mutatta meg ültetvényét.

Miért is fogott bele épp ilyen különleges, óriási bogyókat, fürtöket adó csemegeszőlő-fajták termesztésébe? Mert szeret újítani, annak ellenére, hogy régóta – akárcsak felmenői – gazdálkodással foglalkozik. Az ötlet pedig akkor született meg benne, amikor a neten egy kárpátaljai gazdálkodó felvételeit látta csemegeszőlő-fajtákról, V alakú kordon alkalmazásáról. Tőle rendelt tőkéket, és a hagyományos borszőlőoszlopot maga alakította át. Kereteket rakott azokra, a drótokat együtt húzták ki köztük feleségével.

Nem gyakori az olyan öntözőrendszer sem, amilyet kialakított. A telek egyik végében van a csőkút, a felette lévő napelem tölti fel az akkumulátorokat, amik a szivattyút működtetik. Így jut fel a telek másik végében lévő tartályba a víz, onnan pedig már a gravitáció oldja meg a csepegtetős öntözést. Az érés idején hetente mintegy húsz liter vizet biztosított egy-egy tőkének.

Ősszel lesz öt éve, hogy belekezdett a szőlőtermesztésbe. Idén nála is két-három héttel korábban lehetett szüretelni, így mostanra nagyrészt letermett szőlője. Vitt a piacra az utóbbi hetekben muskotályos ízű szőlőt, amelyen rózsaszínűek a bogyók, más fajtákon pedig körte alakúak. Nagy szeműek fehér szőlői is, és például a Bajkonur, ami egy pirosszőlő-fajta. Igaz, feleannyi termése lett, mint tavaly, mert virágzáskor esős idők voltak.

Nemcsak óriásparadicsom terem tehát a Magas-Bakonyban, érdemes a zirci piacra járni azért is, hogy helyi őstermelőkkel megismerkedjünk. Az óriási csemegeszőlő is jól érzi magát ezen a vidéken, azért is, mert egyre melegebbek a nyarak, és a tömött erdei talaj miatt a szőlők ízesebbek. A bakonyi krumpli ugyancsak híresen finom, azt mostanában kezdik szedni Olaszfaluban is.