Egyszer nélkülünk megy a vonat tovább

A nyár végén óhatatlanul eszembe jutnak Máté Péter egyik meghatározó dalának sorai, amelyek mély tartalmat közvetítenek a mai napig. ,,...Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár/ Ami elmúlt, soha nem jön vissza már/ Egyszer véget ér a lázas ifjúság/ Egyszer nélkülünk megy a vonat tovább/ És az állomáson állunk, ahol integetni kell/ De a búcsúra csak pár ember figyel..." Ha az életet egy utazáshoz hasonlítjuk, akkor születésünk pillanatában szállunk fel egy vonatra, ahol már vannak utasok. Egy ideig utazunk velünk, aztán menet közben többen leszállnak, míg újak érkeznek helyettük. Olyanokkal lehetünk együtt rövidebb, hosszabb ideig, akiket szeretünk, de azok is a szerelvényen vannak, akiket nem. Aztán utunk egyszer véget ér, ahogy azt Máté Péter megénekelte, s leszállunk a vonatról. És erre már tényleg csak pár ember figyel.