Halakat is simogathattak a Limnológiai Kutatóintézet nyílt napján

 Idén is több százan voltak kíváncsiak a Balatonnal kapcsolatos kutatásokra. A 2023-as Európa Kulturális Fővárosa program ökológiai projektje, a Balatorium részeként a már megszokott programok mellett algabárral, érzékszervi sétával és kóruselőadással is várta az érdeklődőket a nyílt napon. Külön állomásokon lehetett találkozni a tudományterületekkel, ahol a kutatók személyesen osztották meg a Balatonnal kapcsolatos tudásukat. Az egyik legnépszerűbb helyszín a „halas kutatócsoport” képünkön látható akváriumainak környéke volt, ahol a gyerekek hosszú percekig csodálták a Balaton halait. – Mindenféléről szívesen beszélgetnek az emberek. Idén az őshonos és inváziós halfajok közötti különbség volt a slágertéma. Az inváziós fajok eredete, hogy ki lehet-e irtani ezeket a vizeinkből, milyen fajokra lehet horgászni. Bemutattunk egy angolnát is, amely már nem túl gyakori faj a Balatonban, néhányan félnek tőle, de a többség meg szeretné simogatni – mondta el Czeglédi István tudományos munkatárs.
A makrogerinctelen élőlények bemutatóján különféle vízi poloskákat, rákokat, nadályokat, rovarlárvákat, csigákat és kagylókat lehetett megnézni. 
– Sokan nem tudják, hogy mik azok a makrogerinctelenek, és meglepődnek, hogy ezek az élőlények a Balatonban is élnek. Ami a halnál kisebb, az már kicsit ismeretlen. Meglepi az embereket az is, hogy mennyi idegenhonos faj él a Balatonban, főként a kövezésen. Minden évben megkérdezik, hogy milyen állat csíphetett meg a Balatonban. Valószínűleg a bolharák lehet az, ami az egy helyben álldogálókat kicsit megcsipkedi. Megnyugtatásként mindig elmondom, hogy olyan állat, ami megtámadja az embert és komolyabb sérülést okozhat, nincs a Balatonban, a legkellemetlenebb az lehet, ha a kagyló elvágja a lábat – tette hozzá Gál Blanka tudományos munkatárs. 

A nyílt nap szemléletformáló előadásain a naptej káros hatásairól, a Balaton halevő madarairól, az aktuális alga­helyzetről és a kockás siklóról is lehetett hallani. Tudományos túrán lehetett ismerkedni az intézetben folyó idegélettani kutatásokkal, az algákkal és zooplanktonnal, a mezokozmosz rendszerrel és a távérzékelés műszereivel is.