Bevált a jégvadászat – Szeptember végéig még ügyeletben lesznek a jégőrök, mutatjuk a kármérséklő rendszert (videó)

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer 2018-ban kezdte meg működését, azonban az alkalmazott technológia hosszabb múltra tekint vissza. Talajgenerátoros védekezést több mint három évtizede alkalmaznak Tolna, Somogy és Baranya vármegye térségeiben, míg az azt megelőző időszakban rakétákkal védekeztek a káros jégesők ellen. Megelőző jelleggel Amerikában, Kínában is, illetve Európa több országában, így például Franciaországban, Németországban, Ausztriában is működtetnek különböző jégkármérséklő rendszereket.

Az idei eplényi esetről korábbi cikkünkben írtunk.

A méret a lényeg: teniszlabda helyett búzaszem

Az agrárkamara Veszprém vármegyei szervezetétől kapott tájékoztatásból az szintén kiderült, hogy a talajgenerátoros jégkármérséklés során a földön telepített generátorokban elpárologtatott acetonos ezüst-jodid hatóanyagból 0,06-0,08 mikronos ezüst-jodid kristályok alakulnak ki, melyek a felhőzet jégveszélyes magasságába érve mesterséges jégmagokat képeznek. A folyamat során a felhőzetben a jégmagok nem gátolják a jégszemek kialakulásának folyamatát, csak a kevés nagy méretű, akár teniszlabda nagyságúra meghízó jég helyett sokkal nagyobb számú, azonban jelentősen kisebb, búza, borsó, esetleg cseresznye méretű jég alakul ki. A felhőzetből aláhulló kisebb méretű jég a talajfelszínt elérve nem, vagy csak jóval kevesebb kárt okoz, mint a nagy jégdarabok.

Mik is ezek a talajgenerátorok?

A talajgenerátorok lényegében egyszerű égetőberendezések, melyek a hatóanyagot elégetve ezüst-jodid kristályokat juttatnak a felhőzetbe. Ezen preventív védekezési eljárás lényege, hogy az egyes generátorok által a légkörbe juttatott mesterséges jégmagok nem a generátor közvetlen környezetében fejtik ki hatásukat, hanem a széljárás és egyéb meteorológiai tényezők függvényében attól akár öt-húsz kilométeres távolságban. Fontos megjegyezni, hogy a rendszerrel kizárólag a kialakuló jégszemek mérete befolyásolható, viszont sem a csapadék mennyiségére, sem annak eloszlására nincs hatással. A határon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők ellen nem lehet védekezni, ahogy a szupercellák ellen sem, mivel ezekben folyamatos és nagyon intenzív a jégképződés, az erős feláramlás 10-12 ezer méterre viszi fel több alkalommal is az egyre hízó jégszemeket, melyek ilyenkor akár percekig is mínusz negyven Celsius-fokon tartózkodnak. 

Mikor üzemelték be idén a rendszert vármegyénkben?

Veszprém vármegyében 49 generátor található, amelyek nagyjából tízszer tíz négyzetkilométeres rácshálóban elhelyezkedve fedik le a területet. Az év során két időszakot különböztetünk meg a rendszer üzemeltetésében, rendelkezésre állási és védekezési időszakot. A védekezés, tehát a generátorok bekapcsolása jégveszélyes időjárás esetén április 15. és szeptember 30. között történik. A rendelkezésre állási időszakban a generátorok nem üzemelnek. Veszprém vármegyében, az ország többi részéhez hasonlóan, idén is április 15. óta állnak készenlétben a generátorok.

Jégeső, jégkár – Mennyi jég hullott vármegyénkben?

Veszprém vármegyében összesen 19 alkalommal jelentettek jeget a generátorkezelők, áprilisban egy, májusban nyolc, júniusban tíz alkalommal. (Ezek a nyár közepén rendelkezésre állt adatok.)
A Veszprém vármegyei jégesőkár májusban 159, júniusban 498, összesen mintegy 650 hektárt érintett. (Káradatok az Agrárminisztériumhoz tartozó kárenyhítési alaphoz június közepéig tett gazdálkodói bejelentések alapján.)

Veszprém vármegyében hogyan működik a rendszer?

A 2024-es védekezési időszakban – amely április 15-én kezdődött – július 14-ig országosan összesen hatvan napon volt szükség a generátorok bekapcsolására, ebből Veszprém vármegyében 28 napon. Országos szinten összesen 137 032 órát működtek a generátorok, Veszprém vármegyében 5665 órán keresztül volt szükség a generátorok működtetésére.

Mik a rendszer előnyei?

Az elmúlt hat év tapasztalata alapján az országos lefedettséget biztosító talajgenerátoros jégkármérséklő rendszerrel jelentősen mérsékelni lehetett a kialakuló jégesők mennyiségét és a jégszemek méretét. 

A 2015 óta eltelt időszakban Európában is megnövekedett a szélsőséges időjárási események, így az extrém méretű jeget hozó jégesők száma is. Európában a 2015–2017 közötti időszakhoz képest a 2021–2023-as időszakban több mint háromszorosára nőtt a kettő centimétert méretet meghaladó jégbejelentések száma. Ehhez képest Magyarországon az országos lefedettségű rendszer eredményeként az egyre szélsőségesebb időjárási tényezők ellenére mindössze ötvenszázalékos volt ez az emelkedés.

A jégkármérséklő rendszer működése Öskün

Ángyán Tamás a közösségi oldalán adott tájékoztatást a nála érdeklődőknek a talajgenerátorokról, ugyanis május vége felé többen megkérdezték tőle, mi az oka, hogy jégeső esett Öskün, annak ellenére, hogy a rendszer működik. Ő is azt írta a rendszer lényegéről, hogy a talajgenerátorok működtetésével ezüst-jodidot juttatunk a levegőbe, amely a jégkristályok kialakulását megakadályozza, illetve méretüket csökkenti. "Sajnos teljesen nem zárható ki a jégeső kialakulása, bár az elmúlt években, mióta működik a rendszer, nagyon hatékony volt. A múlt heti jég a hirtelen turbulens légköri hatások következménye, így "csak" a károk csökkentését tudtuk elérni. Ma szintén riasztás van, nem kizárt újabb heves zivatar, de délelőtt óta készenlétben vagyunk."