2024.08.21. 20:00
Egyre több panelbe költözhetnek denevérek, óriásira nőnek kolóniáik – Ismertetjük az okokat és a megoldásokat
Egy veszprémi panelházból egy szuszra 347 denevért gyűjtöttek be az állatvédők a napokban, ám a mentőakció végére kiderült, hogy a tömbépületbe beköltözött kolónia tagjainak száma 470. Egyre több hasonló eset fordulhat elő, családi házakban is lehet denevérprobléma, ám igazából jó szomszédként otthonunk közelébe kellene csalogatni ezeket a titokzatosnak vélt, védett repülő emlősöket, mert hatékony szúnyogirtók.
A Bakonyi Denevérvédelmi Alapítvány tagjai és elnökük, Mészáros József, Mészi vett részt a híradásokba bekerült veszprémi denevérmentésben, amiről először a Napló írt. Tőle kaptunk praktikus információkat az okokról és a teendőkről. Ugyanis tényleg rekordnak számít annak a kolóniának nagysága, amelyet most jó helyre költöztettek, ugyanakkor remekül megoldódott ebben a panelházban eddig a szúnyogirtás. A közönséges törpedenevérnek, amelyet itt találtak, a fő tápláléka a szúnyog, amit a csípése miatt nagyon nem kedvelünk. Egy törpedenevér egy éjszaka 2500-at elfogyaszt, tehát szuper szúnyogriasztó. Ugyanakkor a városok éjszakai közvilágítását megoldó lámpák fényénél összegyűlnek a rovarok, így terített asztalt képeznek a denevéreknek. Íme az egyik ok, amiért megfelelő élőhelynek találják településeinket és amiért egyre nagyobb egy-egy kolóniájuk, de soroljuk a többit is.
Mi történt a denevérrekordernek számító veszprémi panelben?
Valószínűleg az úgynevezett attikában, a panel tetejénél található félméteres részben már jó ideje ott volt a kolónia, ahol senkit sem zavart. Ám az idei nyár utóbbi hetei során a szokásosnál is melegebb időt tapasztalhattunk, s a denevérek élőhelye túlmelegedett. A 46 fok feletti hőmérséklet pedig nekik a pusztulást jelenti. Tehát az életüket mentették, a hősokk elől menekültek, amikor lejjebb, a lakórészekbe húzódtak. Amikor ezt a lakók észlelték és megijedtek, akkor ráadásul két éjszakai is vihar volt, így nem távoztak a nyitott ablakokon. Pedig elég lehetett volna, ha nyitva hagyják a lépcsőház ablakait. Ezért volt szükség a szakértők mentőakciójára. A mentés a denevérek érdekében is történt, ugyanis, ha túl sokáig nem tudnak kijutni az épületből, akkor legyengülve akár el is pusztulhatnak.
Titokzatos szárnyas emlősök a fejünk felett? Igen, de egyben a legjobb műszaki ellenőrök
A denevérekről szóló hiedelmek nagy része tévhiteken alapszik. Nem fognak a kislányok nagy hajába belekapni, nem támadnak, nem bántják az embert. Ha meg akarják fogni őket, akkor védekeznek, és bizony hegyes fogaik vannak, ezért a szakemberek kesztyűben nyúlnak hozzájuk a mentőakciók során.
A 2000-től hatályos szabályok alapján megfelelően kivitelezett épületekbe elvileg nem tudnának bejutni a denevérek, ezért a szakember a legjobb műszaki ellenőröknek nevezi őket. Ha ugyanis mégis bejutnak, akkor az valamiféle hiányosságot jelez. Másrészt jó lenne, ha a szomszédunkban, velünk laknának, erre már jó megoldások születtek, amikről még írunk cikkünkben.
Miért nőttek óriásira a denevérkolóniák?
Az öreg erdők, a nyolcvan év feletti fákból álló részek aránya, a lábon elszáradó, elhalt fák mennyisége csökkent hazánkban, így nincs megfelelő természetes életterük a denevéreknek. Ezért jöttek városainkba. Ráadásul pár faj délről érkezett hozzánk, például a mediterrán területeken honos fehérszélű törpedenevér a felmelegedés hatására északra törve meghódította hazánkat, és ez a faj eleve épületlakó.
Míg az erdőkben az odúk, a fakéreg alatti részek mérete limitálta egy-egy kolónia egyedszámát, ami harminc és ötven között, maximum nyolcvan szokott lenni, addig az épületek réseiben sokkal többen elférnek. Így jellemző lett a többszázas kolónia. Ha már beköltözött egy a panelba, akkor ne próbáljuk lezárni önhatalmúlag a réseket, ahol bejuthattak, mert a védett élőlények közé tartozik a denevérek összes faja. Egyébként is csak akkor okoznak problémát, ha a lakótérbe bejutnak, egyébként kimondottan hasznos szomszédok.
Denevérek a Bakonyban
Nyári estéken a cseszneki ház kertjébe kiülve szívesen néztük az öreg pajtába beköltözött, kicsiket nevelő denevérszülők érdekes ívvonalakat bejáró reptét. Mészi szerint nincs jobb szó rá, csaponganak, hirtelen irányt váltanak a levegőben.
Magyarországon 28 denevérfaj él és egy alfaj. Ezek közül 27 már előkerült a Bakonyban is. Az egyik legjobb hely az országban a denevéreknek a Bakony. Vannak ugyanis sík részei, benyúlik a Kisalföldbe és ott vannak a medencéi. Vannak vizei, patakok és a Balaton, vannak hegyvidékes részei és több mint nyolcszáz barlangja. Az öreg erdők aránya viszont itt sem olyan nagy, mint régen volt.
Az ember megjelenése előtt a denevéreknek két nagy csoportja volt: az erdei és a barlangi denevéreké. Előbbiek fák odvaiban, kérgei alatt éltek télen-nyáron. Az ember megjelenése következtében azonban fogytak azok a területek, amelyeken igazán jól érezte magát egy denevér. A rugalmasabb fajok elkezdtek beköltözni az épületekbe. Szűk réseket is megtaláltak, amiken bejuthattak például a tetőszerkezetekbe, a burkolatok alá. Hőtechnikailag ezek a helyek még kedvezőbbek is voltak nekik, mint az erdők, a barlangok, ezért lett sok belőlük közelünkben.
Miért és hogyan lehet jó szomszéd a denevér?
Vannak már szigetelésbe építhető denevérodúk és a denevérvédő alapítvány netes oldalán olyan praktikus információk, tanácsok is megtalálhatóak, amelyek jól jönnek például lakásfelújításkor. Jobb ezeket elolvasni, mint megijedni a repülő emlősöktől, amelyek igazán jó szomszédok lehetnek. Ha beköltöznek a panelház felső részébe, ott senkit nem zavarnak és biológiai szúnyogirtást végeznek, tehát csak előnyt jelentenek. Ha tömegesen a lakótérbe jutnak, akkor érdemes hívni a denevérvédőket. Már ha nem válik be az elsődleges házi megoldás, védekezési mód.
A bakonyi denevérvédők már több város parkjába telepítettek denevérodúkat, így megoldódhat a környék szúnyogirtása és nem zavarják a lakásukban az embereket. Először ugyanis a korábbi természetes lakhelyüket elhagyó denevérek a települések parkjaiba jöttek, de azokban ma már egyre kevesebb az olyan öreg fa, ami az otthonuk lehet.
Berepült a denevér a szobámba! Jaj, mit tegyek?
Nem kell a nyári melegben bezárt ablakok mellett aludnia a panelban vagy a családi házában annak, aki fél a denevérektől. Elég egy vékony függönyt húzni az ablak elé, azt érzékeli a bőrszárnyú a radarjával, ugyanis ultrahang révén tájékozódik. Ebből következik a megoldás arra a helyzetre, ha bejutott a szobába, a folyosóra vagy a lépcsőházba. Ez egyébként vonuló denevérek esetén is előfordulhat. Éjszakára nyitva kell hagyni az ablakot, ha nincs éppen nagy vihar, kirepülnek a denevérek. Párszor tíz példány esetén is ez a megoldás. Persze más a helyzet, ha ennél jóval népesebb kolóniáról van szó. Ilyenkor már mindenképp segítséget kell kérni szakemberektől.
Bakonyi Denevérvédelmi Alapítvány
A bakonyi denevérkutatás 31 éve, 1993-ban kezdődött el, Mészáros József, Mészi 1996-ban csatlakozott hozzá. Eredeti végzettsége szerint kertészmérnök és főállásban környezeti neveléssel foglalkozik, a természetre érzékenyíti az érdeklődőket, a falusi életmódot mutatja be nekik. Ma már denevérkutatónak, denevérésznek nevezi magát, ám szabadidejében, hobbiként végzi ezt a tevékenységet. Mivel anyagiak is szükségeltetnek hozzá, ezért hozta létre társaival 2020-ban a Bakonyi Denevérvédelmi Alapítványt. Adóból adható egyszázalékos támogatásokat gyűjtenek és pályázati forrásokat igyekeznek igényelni, hogy minél többet tehessenek a denevérekért. Már eddig is számos eredménnyel büszkélkedhetnek, és igyekeznek elérni, hogy ne tévhitek éljenek bennünk a denevérekről.