Ki adott parancsot? - Hat évtizede megöltek harminckét fiatalt

Olaszfalu - Háborús bűntett miatt folytat eljárást a múlt hét óta a Nemzeti Nyomozó Iroda a Veszprém Megyei Főügyészség által elrendelt nyomozásban. Az eljárás választ keres arra a kérdésre, hogy a településen 1945. március 23-án ki adott parancsot 32 fiatal megölésére.

Mátételki András

A községben a rendszerváltás óta minden évben megemlékeznek a sok családot érintő tragédiáról. A település polgármestere, Boriszné Hanich Edit elmondások és dokumentumok alapján felidézte lapunknak a történteket:

- 1945. március 22-én, csütörtökön este kilenc óra tájban foglalták el a falut a Felsőpere felől érkező szovjet alakulatok. Tankokkal, harckocsikkal jöttek, gyalogosok kísérték őket. Amolyan mongol szeműek voltak és sötét bőrűek, így mesélték. Másnap házról házra járva keresték a levente korúakat, de volt, aki szerint partizánok után kutattak. Pincétől a padlásig mindent átnéztek, közben a kisebb értékeket magukhoz vették. Tőlünk egy vekkerórát vitt el az egyik, de amikor az óra megcsörrent, a földhöz vágta. Sokan az óvóhelyre menekültek, a major pincéjébe, de megtalálták őket. A zömében fiatal férfiakat az udvaron kivégezték, de a gyerekeket nem bántották. Hogy lett-e valami bántódásuk az asszonyoknak, arról soha nem beszélt senki. Az anyakönyvvezető azt jegyezte be, hogy az elhunytak halálát lövés okozta. Fehér lepedőbe tekerték valamennyiüket, s egymás mellé fektették őket a közös sírba. Ma is ott nyugszanak a szorosan egymás mellé állított síremlékek alatt. Csak napokkal később, vasárnap merték őket eltemetni, az egyházi beszentelésüket április 8-án végezték. Ma sem tudjuk, hogy ki adott parancsot a mészárlásra, ugyanis tisztet nem láttak errefelé.

A polgármester hozzátette, évtizedekig senki nem beszélt  legfeljebb családon belül a szörnyűségről, mert tartottak attól, hogy még abból is bajuk lehet. Tíz évvel ezelőtt az önkormányzat emlékművet emelt a major udvarán a 32 kivégzett fiatal tiszteletére.

Veszedelmes emberek jönnek!

A községben élő legidősebb férfi, Zima Károly azért maradt életben, mert hadifogságban volt a Szovjetunióban.

- A 19 éves Feri testvéremnek sikerült előlük elbújnia, de a 17 esztendős Ödönt lelőtték. Gyula bátyám ott maradt a Don-kanyarban... - meséli a 88 éves Karcsi bácsi, aki 1947-ben jött haza a frontról.

- Több fiú a közeli Ördög-liknál bújt el a katonák elől, de valaki elárulta őket. A vérengzés előtt két nappal már itt voltak tisztek, akik figyelmeztették a falubelieket: vigyázzanak, veszedelmes emberek jönnek!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!