Pityer a hegyekből

Igazából ez akkor teljesült, mikor egy piciny faluba költöztem, ahol a házak után a kertek, majd a mezők jönnek szép sorjában. Pár napja sétálgatva jutottam le a Torna patak, bocsánat Torna-csatorna partjára. Napjainkra már csak csatorna, mert szépen kanyargó medrét egy mérnöki pontossággal kirajzolt egyenes mentén gátak közé szorították. Egy természetszerető ember számára még itt is akad bőven látnivaló.

Minden évben megérkezik ide az Alpok törpefenyőövéből a havasi pityer (Anthus spinoletta). A hegyekben kirándulva, 2000 méter körüli magasságban gyakran találkozhatunk vele, itt lent a Marcal-medencében mégis meglepődtem ilyenkor szemrevételezni őt. Leggyakrabban a hangja árulja el, míg a gyakori réti pityer hangja pszi , addig a rokon, ritkább havasié a pszüb hang. Szereti a patak sekélyebb szakaszait, vagy ahol több nagyobb követ talál.

Minden évben megérkezik az Alpok törpefenyőövéből a havasi pityer
Fotó: ifj. Vasuta Gábor

Nem nevezhető gyakorinak, de rendszeres átvonuló idehaza, akadnak vizeink mentén áttelelő egyedek is. A fészkelőállományt a hideg és a hótakaró miatt kialakult táplálékhiány szorítja mind lejjebb, alacsonyabb vidékekre. Vonulása során eljut a Földközi-tenger északi partvidékére és az észak-afrikai partokra.

Sziklák repedéseibe, kövek közé, gyeppel benőtt hantok alá vagy középmagas növényzet közé építi fészkét. Csak a tojó kotlik 4-6 tojáson. Kétszer költ. Népi neve a havasi pipis a régi szakirodalomban. Védett madár, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.