Pihentető sportágak

A sport és a pihenés jelentősen befolyásolja az életminőségünket. Talán ezért lehet kiválóan szunyálni a közvetítések idején a tévé előtt. Érdekes, hogy a testszövetek regenerálódását elősegítő vasárnap délutáni szundikálásnak az autóverseny éppúgy kedvez, mint a Tour de France-­közvetítés.

A Forma–1 megrögzött szurkolói is bevallják, hogy kiválóakat alszanak a futamok alatt, elringatja őket a motorzúgás.

Az igazán izgalmas pillanatokban a kommentátor felerősödő hangjára úgyis felriad a szurkoló, így nem marad le semmiről. Legföljebb azt kutatja felébredve az álomittas néző, hogy hová tűnt Damon Hill. A másik példában emlegetett kerékpárverseny-közvetítés esetében az álomba merülő sportbarát még jobb helyzetben van, hiszen több órát is békésen hortyogva tölthet anélkül, hogy lemaradna a szakaszgyőzelemért zajló sprintről. Egy kétszáz kilométeres szundi – néhány ügyesen közbeiktatott frissítőállomással – rendkívül egészséges.

Szerencsére a téli álomnak is kedvez a sport és a média. Például az egyenkénti indítású síversenyek delejes hatása aligha vitatható. Biztosak lehetünk benne, hogy egy-egy hosszabb szemhunyás során sem történik más, mint amit ébren is megfigyeltünk: valakik derekasan igyekeznek valahová sível, síbottal. Fontos, hogy szendergéssel fenyegető időszakban csakis olyan sportesemény megtekintését engedélyezzük magunknak, amelyikben a lényeges történések hosszabb időt vesznek igénybe, mint az elbólintás. Ellenkező esetben csalódottan térünk magunkhoz, így stresszhelyzetbe kerülünk, ami különösen vasárnap délután ellenjavallt. Tönkreteszi a sport és a pihenés egységének jótékony hatását.

A téli olimpia jó alkalom volt arra is, hogy elbóbiskolás szempontjából osztályozhassuk a sportágakat. Az nagy szerencse, hogy a magyar arany olyan számban született, amin lehetetlen aludni. A rövid pályás gyorskorcsolya, pláne a váltóversenyek, egy lélektani krimi izgalmait nyújtják néhány percbe sűrítve. Aki ezeken el tud aludni, bármelyik uralkodó udvarában lehet a király lustája.

Hosszas vizsgálódás alapján világossá vált, hogy a szundikáló tévénéző szempontjából az egyik legkedvezőbb sport a bobozás. Megvan benne a Forma–1 száguldása, és a jégvályúban egymás után lerobogó bobok látványa kellő monotóniát biztosít. Arról már nem is beszélve, hogy a sport és a pihenés egysége jellemzi ezt a sportágat, különösen a négyesben hátul ülő három versenyző esetében. Ők a kezdeti rövid vágta után akár szundíthatnak is egyet utazás közben, és ha csak az eredményhirdetésre riadnak is fel, akkor sem maradtak le semmiről.