Amit török mecsetnek hívnak

Az országos hírű műemléket, a rotundát a helyiek csak török mecsetnek nevezik. A falu központjából a Mecset utcán lehet eljutni a sziklás dombhoz, melyen áll a minden irányból kiválóan látható épület. A domb az 1872-es vasútépítésig a vele átellenben lévő kiemelkedés egyik nyúlványa volt, ekkor választották le róla. 

Az elmúlt évszázadok során sokan próbálták meghatározni a rotunda eredeti funkcióját és építési idejét. Sokáig azt tartották, hogy eredetileg egy római őrtorony lehetett, vagy annak alapjaira építették. Ez ma már túlhaladott, mivel a hetvenes évek helyreállítási munkái során nem találtak ilyen nyomokat. Szinte biztosra vehető, hogy templomnak építették, így az Árpád-kori rotundák egyike, mely korabeli formában vészelte át az évszázadokat. A 11. századi építése ellenére csak egy 1700-ra keltezett írásos szerződésben szerepel. 

Az épület vaskos falaival impozáns megjelenésű. A hengeres formájú, alul kiöblösödő falú hajót fazsindelyekkel borított kupolás tető koronázza. A ma látható forma a 18. századi újjáépítésig vezethető vissza. Bejárata a déli oldalon nyílik. A napjainkban látható, a közeli Bánta-pusztán bányászott sárgás színű homokkőből készült ajtókeret a 18. századból való. A homlokzaton fennmaradtak az eredeti lőrésszerű ablakok, az északi oldalon pedig egy kisméretű körablak. A szögletes ablakkeretet és a vakablakot szintén bántai kőből faragták. A hajó déli homlokzatán egy kisméretű faajtó is látható, amely a kupola boltozata feletti padlástérbe vezet. A lélekharang elhelyezésére kisméretű, fából készült tornyot építettek a hajó csúcsára. A diadalív fölött a Zichy család erősen megkopott, a 18. században festett címere látható. A kerek templom legkésőbbi része a szentélyből nyíló kisméretű sekrestye, melyet az 1878-as felújítás idején toldottak hozzá.

A két szögből fotózott épület vaskos falaival impozáns megjelenésű. A hengeres formájú,alul kiöblösödő falú hajót fazsindelyekkel borított kupolás tető koronázza
Fotó: Szabó Péter Dániel

1725-ben a sváb telepesek helyére érkező tót katolikus telepesek vehették használatba a rotundát. Az ösküi plébánia végül 1746-ra lett önálló Szent Kereszt Megtalálása néven. A korabeli leírás szerint a templom berendezéséhez tartozott a nyugati oldalon falábakon álló karzat, rajta kisméretű, kézzel fújtatott orgonával. A diadalív északi oldalára szintén fából készült szószéket építettek. A kerek templomban ebben az időben három oltár állt. A diadalív két oldalán a Szent Anna-, illetve a Szent Péter- és Pál-mellékoltárok, valamint a szentélyben a Szent Kereszt-főoltár. A templom köré még 1754-ben is temetkeztek. 

A 19. század elejére - a gyarapodó lakosság miatt - az egyházközség kezdte kinőni a rotundát. Az új katoli- kus plébániatemplom építését 1843-ban kezdték el és 1847-ben fejezték be, átvéve a Szent Kereszt Megtalálása elnevezést. A régi templom felszerelésének használható részeit a haranggal együtt átvitték az új épületbe. A rotunda tetejéről a kis tornyot ezután bontották, le és Keresztelő Szent János néven említették ezt követően. Az 1850-es években a palotai Waldstein János gróf tervezte az egyre rosszabb állapotba kerülő kápolna családi mauzóleummá való átépítését. Ebből csak a domb oldalában ma is meglévő üreg bővítése valósult meg. Ezt a Malina-lik nevű „barlangot” a II. világháborúban óvóhelynek használták. 

A leromlott állapotú kápolnát 1878-ban a Zichy-örökös Sztáray Antal gróf és felesége, Batthyány Franciska grófnő állíttatta helyre. Ennek emlékére került a bejárat fölé a latin nyelvű márvány emléktábla, amelyen tévesen török mecsetként szerepel. Valószínűleg a tető formájáról ered a korábbi török mecset elnevezés. Az 1930-as években Kertész Kálmán plébános tett komoly erőfeszítéseket a kerek templom megmentésére. Kijavíttatta a falakat, az ablakokat és a bejáratot. Új oltárt készíttetett, és terméskőből pótoltatta a szenteltvíztartót. 

Az 1970-es évekre szükségessé vált a kerek templom teljes felújítása. A helyreállítást Koppány Tibor tervei és személyes irányításával végezték el 1975-76-ban. Kijavították a falakat és ismét fazsindely került a tetőre. A kétezres évek elején kiépítették a dombra vezető lépcsőt. A kerek templom falai között ma évente kétszer tartanak szentmisét, így védőszentje, Keresztelő Szent János ünnepén, valamint Szent István ünnepén.

Szerző: Bándi László