Feldühítheti a Facebook a világ vezetőit

Pénteken jár le a Facebook határideje, hogy válaszoljon a tavaly létrehozott, a technológiai óriástól azonban függetlenül működő felügyelőbizottság azon nem kötelező érvényű ajánlásai­ra, amelyek a globális vezetők és más befolyásos felhasználók által közzétett tartalmak kezelésére vonatkoznak – írja a Magyar Nemzet. Mint ismeretes, a kérdés azután került napirendre, hogy a közösségi hálózat – a Twitter nevű mikrobloghoz hasonlóan – az év elején határozatlan időre felfüggesztette Donald Trump korábbi – akkor azonban még hivatalban lévő – amerikai elnök profilját, mondván: a Capitolium­nál január 6-án történt események után attól tartottak, hogy Trump ismét erőszakra buzdítaná a követőit. Az óriás­vállalat ezután a külső szakértőkből álló felügyelőbizottságra bízta annak eldöntését, hogy mi legyen a volt elnök felhasználói fiókjának a sorsa, a testület azonban nem, vagy inkább csak részben vállalta magára a döntőbírói szerepet. A májusban közzétett állásfoglalásuk ugyan egyetértett a Facebook döntésével Trump profiljának a felfüggesztésére vonatkozóan,

ugyanakkor azt is megállapította, hogy a volt elnök határozatlan időre szóló felfüggesztése legalábbis kifogásolható, nemzetközi emberi jogi aggályokat vet fel.

Ellentmondásos irányelvek

Arra kérték a Facebook üzemelte­tőit, hogy a platform más felhasználóira is alkalmazott szabályokkal összhangban álló, arányos döntést hozzanak hat hónapon belül, a testület azonban emellett irányelveket is javasolt a technológiai óriásnak arra vonatkozóan, hogy a jövőben hogyan kell(ene) kezelni a hasonló, tehát a világ vezető politiku­sait érintő helyzeteket. Irányelveket vár el tehát a felügyelőbizottság: az összes felhasználónak egyértelművé kell tennie a Facebooknak, hogy mi alapján dönt egy adott profil felfüggesztésekor.

Ezzel azonban a testület alaposan feladta a leckét a Facebooknak. Ahogy Nick Clegg volt brit miniszterelnök-helyettes, a techóriás egyik vezető lobbis­tája nemrég a brüsszeli Politico.eu hírportálnak fogalmazott: „Hogy őszinte legyek, a felügyelőbizottság két, egymással szöges ellentétben álló irányelvet helyezett kilátásba.” Megállapították, hogy a politikusi beszéd meglehetősen atipikus, ezért megkülönböztetett módon kell kezelni, ugyanis – különösen a demokráciákban – elsődleges szempontnak kell lennie, hogy a szavazópolgárok akadálymentesen hozzáférjenek, s ezek ismeretében hozhassák meg megalapozott döntéseiket.

Másrészt ugyanakkor a testület amellett is érvelt, hogy minden, a közösségi hálózaton megjelenő tartalmat azonos szabályok mentén kell kezelni, azaz a világ vezető politikusai sem bújhatnak ki az állampolgárokra vonatkozó szabályok betartása alól.

Visszavennék a hatalmat az államok

A Facebooknak azonban nem csak a saját maga által kreált, a sajtó által gyakran egy legfelsőbb bírósághoz hasonlított felügyelőbizottság elvárásaival kell megküzdenie. Trump felfüggesztésének az ügye ugyanis világszerte egyértelművé tette, hogy egy demokratikus jogállam jelenleg rendelkezésre álló eszközei rendkívül szűk keretet szabnak a Szilícium-völgy technológiai óriásai határokon átívelő tevékenységének az ellenőrzéséhez. A volt amerikai elnök esete ugyanis azt igazolta, hogy az amerikai techóriások kezében túlságosan is nagy hatalom összpontosul arra vonatkozóan, hogy eldöntsék, megválasztott tisztviselők miként kommunikálhatnak közvetlenül a választóikkal.

Mexikótól, Brazíliától és Indiától kezdve Törökországon át azonban számos nyugati demokrácia is úgy véli, nem a közösségi hálózatok „kívülálló” vezetőinek, hanem az adott ország politikusai­nak a kezében kellene összpontosulnia annak a hatalomnak, amely eldönti, mit lehet és mit nem lehet közzétenni az online médiatérben.

Legutóbb, május közepén például az Egyesült Királyság kormánya nyújtott be egy átfogó reformokat tartalmazó törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy a közösségi hálózatokat nagyobb felelősség terhelje a platformjaikon közzétett káros tartalmakért. Az új szabályozás – amit még a brit parlamentnek is jóvá kell hagynia –

ugyanakkor azt is kimondaná, hogy a közösségi hálózatok nem léphetnek fel olyan demokratikusan fontosnak tartott tartalmakkal szemben, mint például a politikusok vagy a politikai pártok bejegyzései.

Mindenható felügyelőbizottság?

Az azonban továbbra is nyitott kérdés, hogy mire lesznek elegendők a brithez hasonló szabályozások a közösségi hálózatok mostanáig korlátlannak bizonyuló hatalmával szemben. Vészjósló jövőképet festenek ugyanis Thomas Hughesnak, a felügyelőbizottság elnökének a szavai, aki a Politico.eu-nak arra a kérdésére, hogy a testület miként döntene a közösségimédia-szolgáltatókra nézve saját szabályzattal és törvénnyel rendelkező országokból származó kérdéses tartalmakról, úgy felelt: a felügyelőbizottság nem zárkózna el az effajta jogszabályok elleni, illetve azt felülíró ítélethozataltól, amennyiben az nem felel meg a meglévő emberi jogi normáknak. Hughes szerint tehát a felügyelőbizottságnak van hatásköre ítélkezni a közösségi hálózatok tartalma felett „olyan autoriter és demokratikus rendszerekben, ahol a kormányok megpróbálják elnyomni az ellenzéket”.

„Ha egy adott elnyomó ország úgy dönt, hogy egy adott felhasználó nem kritizálhatja a Facebookon annak vezetőjét bármilyen okból, még ha van is egy törvény, ami ezt kimondja, az nem olyan, amit a testület figyelembe fog venni”

– fogalmazott az egykori emberi jogi harcos.

A Protocol.com című amerikai szakportálnak adott interjúban Hughes arról is beszélt: a világ vezetőinek és más befolyásos felhasználóknak szóló üzenet elég világos: vannak korlátozások. – Vannak bizonyos típusú beszédek, amelyek akár a Facebookon, akár más közösségi hálózaton, akár az offline világban nem tekinthetők elfogadhatónak. És bár a testület nagyon világosan kimondta, hogy ugyanazokat a közösségi normákat és ugyanazokat a büntetéseket kell alkalmazni a politikai vezetőkre, mint bármely felhasználóra, a testület azt is kijelentette, hogy a kontextus rendkívül fontos. Hozzáfűzte, a másik nagyon fontos üzenet, amit a felügyelőbizottság megfogalmazott a Facebooknak, az az, hogy a cégnek figyelnie kell arra: a politikai ellenzék hangja nem hallgattatható el.

„Nincs tehát olyan tiltakozás vagy olyan kontextus, amelyben a platform felhasználható vagy manipulálható lenne az adott ország politikai ellenzékének az elnyomására”

– húzta alá Hughes.