A múltból üzenő csutorák

Egyes darabok augusztus huszadika körül, Szent István királyunk ünnepén különösen aktuálisak, már csak azért is, mivel a magyar csutorák jelentős részén szerepel az Isten és a haza szó. Mindezt a tapolcai gyűjtő, Lovász Gábor hangsúlyozta, néhány kedvenc darabjának bemutatása közben.

– Maga a csutora, a korong alakú, két oldalán fából kivájt üregű, kívül többnyire faragott, néhány literes, ital tárolására alkalmas edény azonban nem azonos a kulaccsal. Valószínűleg Petőfi Sándor sem ivott csutorából, csak a csikóbőrös kulacsából. A szakirodalom szerint a csutora – tschutora – szót már az 1700-as években történő hadiszállítások kapcsán használták, benne főként bort, esetleg pálinkát tároltak.

Különlegessége, hogy alapfunkcióján túl mindig valamilyen emléket vagy üzenetet hordoz magán. Jelentős eseményekhez is kapcsolódhat, születést, házasságot, névnapot is megörökít egy-egy csutora, de akár az örömöt, a bánatot, a csalódást is. Számos esetben gazdáját a sírig elkísérte, még az is előfordult, hogy mellé temették.

Lovász Gábor elmondta, a nagy gonddal és hozzáértéssel faragott csutorák a mának is üzennek (Fotó: Szijártó János)

A faragások beszédesek, hiszen még a tulajdonos anyagi helyzetére is engednek következtetni. A díszes, pazar munka módosabb gazdát sejtet, míg az egyszerűbb vagy faragás nélküliek szegényebbet – mondta Lovász Gábor.A nyugdíjas agrármérnök három hazafias üzenettel bíró csutorát mutatott be részletesen.

Az elsőn „Az a magyar, ki a honnak él” szöveg olvasható. Kell-e ennél szebb rigmus a hazaszeretetről, kérdezi Lovász Gábor. A hátoldalon „Borban az igazság” díszlik. A következőn „Áldás a hazára”, illetve „Igyál és vigadj”, a harmadikon „Áldd meg Isten e hazát”, valamint „A barátság emléke” feliratok olvashatók, szépen, ízlésesen kivitelezett formában.Az első két bemutatott csutorát a veszprémi Illikman család egyik tagja készítette, míg a harmadikat Lipták Lajos 1874-ben.

A csutorásmesterek között meg kell említeni Istrás Jánost, Károly Mihályt. A megyében a 18–19. században száz fölötti csutorakészí-tő tevékenykedett, közülük nagyjából harmincan büszkélkedhettek mesteri címmel. Az apáról fiúra szálló mesterség fénykorát az 1800-as években élte. 1805-ben például a napóleoni háború idején 24 ezer hadi csutorát gyártottak megrendelésre a veszprémi csutorások. Kevesen tudják, hogy még Rákosi Mátyás és Kádár János számára is faragtak.

– Több évtizedes gyűjtőmunkám eredményeként ma nyolcvanöt csutorám van, a bemutatott három talán a legszebb. A szövegek mellett csodálatos címerfaragások, finom díszítőminták láthatók, egyiken a veszprémi vár, a másikon a Szent György-hegy is feltűnik. Emlék a múltból, ma is értelmezhető, aktuális tartalommal, a nemzeti ünnepen különösen.