Bányászok kitüntetett kórusa

- 1920-ban várpalotai polgárok Iparos Dalegylet néven alapították a kórust, amely hosszú évtizedekig férfikar-ként működött. Büszkén mondhatom, hogy nagyapám és testvére is az alapítók között volt, míg édesapám és a bátyám jelenleg is énekel a kórusban, azaz mondhatjuk, hogy családi történelem része nálunk a bányász kórus - mondja nevetve Borbás Károly. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy felesége, Borbásné Gazdag Gabriella a veszprémi Gizella Nőikar karnagya, vagyis a házastársak szakmai szemmel is tudják értékelni egymás produkcióit.

(Fotó: Szabó Péter Dániel)

Visszatérve a kezdetekre, a Vass Gyula kántortanító vezette Iparos Dalegylet később egyesült a bánya által fenntartott, s 1928 óta működő Unió Bányász Dalkörrel, a két világháború között így alakult meg hivatalosan is a Várpalotai Bányász Kórus. Kezdetben férfikarként, majd az ötvenes évek végétől kezdve vegyeskarként gyakoroltak, s léptek a közönség elé.

Merthogy a várpalotai és környékbeli koncertek rendszeresek voltak, így a mai karnagynak már kisgyermekkortól kezdve vannak emlékei a bányász kórusról.

- Akkoriban is szokás volt, hogy a fellépésekre ellátogathattak a családok is, így gyerekfejjel is többször láttam és hallottam édesapámékat. Később zeneiskolásként egyébként is érdekelni kezdtek a kórusművek, ráadásul édesapám mellett a nagybátyám és a testvérem is ott énekelt, így örömmel jártam a koncertekre - idézi fel ifjúkorát Borbás Károly, majd megjegyzi, akkoriban a bányász kórust a szolfézstanára, G. Somos Margit vezette, akitől egyébként 1991-ben átvette a karnagyi feladatokat.

Mire azonban Borbás Károly hangja alkalmas lett volna az éneklésre, addigra elsodorta az élet Várpalotáról. A szombathelyi, majd debreceni diákévek után 1983-ban karnagyi diplomával lépett csak be a kórusba, s 1991-ben vette át elődjétől, egykori tanárától, G. Somos Margittól a karnagyi feladatokat.

- Tudjuk, érezzük, hogy komoly felelősség egy közel 100 éves múlttal bíró kórus vezetése. Épp ezért hetente kétszer két-két órát próbálunk a társasággal, s otthon is rendszeresen gyakorolnak a tagok, hiszen a többszólamú éneklés komoly felkészülést igényel. A legfontosabb azonban a kezdetek óta ugyanaz: örömmel jöjjünk össze énekelni. Amatőr kórus vagyunk, ám sikereket csak profi hozzáállással érhetünk el - hangsúlyozza a karnagy, aki különösen büszke az elért eredményekre.

(Fotó: Szabó Péter Dániel)

- A minősítésben szépen haladtunk felfelé, eljutottunk a hangversenykórus cum laude díjig, ami amatőr szinten az egyik legmagasabbnak számít.  Büszke vagyok külhoni fellépéseinkre is. A székelyudvarhelyi Balázs Ferenc Kórussal immár 20 éve rendszeresen járunk egymáshoz fellépni, de a finnországi Imatra városában működő társasággal is jó kapcsolatot ápolunk, ahogy wolsbergi barátainkkal is. Emellett több ízben sikerrel szerepeltünk Németországban és Olaszországban. A fiatalítást illetően azonban van némi hiányérzetem, mondhatom, hogy a társaság együtt öregszik velem - mondja nevetve Borbás Károly, akitől megtudom, a jelenleg 40 fős kórus legidősebb tagja a 82 éves id. Borbás Károly, míg a legifjabb a húszas évei elején járó Molnár János.

Ők is ott lesznek szombat este a Várpalotai Bányász Kórus hagyományos koncertjén a Thuri-várban, a karácsonyi fellépést 1980 óta eltérő helyszíneken ugyan, de minden évben megszervezik. Idén felcsendülnek majd a 130 éve született Kodály Zoltán művei, de a koncert csúcspontjának Borbás Károly szerint Vivaldi Gloria című művének előadása lesz, amelyet egy kamarazenekar közreműködésével ad majd elő a Várpalotai Bányász Kórus.