Egy álombeli mesés világ

Nem aktualizálta, modernizálta a darabot Méhes László rendező. Ez egy mese, nem szükséges a mának szólnia, de hitelesnek kell maradnia a műfaj kereteiben belül, nyilatkozta. És valóban: megtett mindent, hogy az operettet a nézőkkel is megkedveltesse, a letűnt, nosztalgikus műfajt megszólaltassa. A lendületes előadásnak emelkedő íve van, a harmadik felvonásban éri el csúcspontját. A rendező érdeme, hogy a szereplők  új arcukat mutatják: gróf Endrődy-Wittenburg Tasziló szerepében  (aki, miután nyakára hágott a családi vagyonnak, Török Béla néven vállalt intézői állást Marica grófnő birtokán) Szeles József férfiúi hiúságában sértett, bántott, dühös, és ha elküldik, nehezen kiengesztelhető. Határozott értékrendje van, tudja, mit akar. A Marica grófnőt alakító Halas Adelaida egy felnőtt, érett, konok nagyasszony, és ahogyan azt kérdezi intézőjétől, "Süket maga?", abban annyi drámaiság feszül, szinte katartikus a pillanat. Válogatott szép selymekben, hatalmas, nagystílű öltözékekben jelenik meg; a néző kedvet érez a korhoz, szívesen viselne ő is ilyen ruhákat. A különlegesen szép és mutatós jelmezek Horváth Katát dicsérik. Rózsa István díszlete könnyen variálható: a grófi birtok, a kastély díszes, világító  orfeummá változik.

Az előadás legnagyobb nyeresége kétségkívül Rancsó Dezső, aki 1991-ben Rómeóként Veszprémben kezdte pályafutását. Báró Zsupán Kálmán szerepe hálás (akit Marica grófnő kitalál magának, hogy hozományvadász kérőit távol tartsa), a színész  könnyedén, elegánsan, komikusan, tréfásan, rengeteg színnel  oldja meg. Poénjai könnyet csalnak a néző szemébe, jelenléte az előadás üde színfoltja. A Lizát játszó Szűcs Krisztinával való játékos kettősük szórakoztató; egy telefonzsinórral  látványos táncot lejtenek. A koreográfiát Kispál Anita készítette, a tánckar több alkalommal kápráztatja el a közönséget.

Hogy a darab mitől nagyoperett, az kérdés, hacsak nem a három felvonástól. És amikor a második felvonás után azt gondolnánk, már mindent láttunk, ennél több ebből az előadásból nem hozható ki, akkor a harmadik felvonásban megjelenik Cecília hercegnő és Kudelka, a komirnyikja. Csarnóy Zsuzsannának és Kőrösi Csabának csak néhány perce van arra, hogy a közönség szeretetét elnyerje, de nekik ez a pár perc is elég. Jelenetük zseniális, kacagtató, briliáns. Megérte kivárni a végét.

Kálmán Imre Marica grófnő című nagyoperettjében olyan jól ismert dalok hallhatók, mint a De jó is lenne szerelmes lenni, Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket, Szép város Kolozsvár, Ne szólj kicsim, Te légy az álmom. Az előadásban a zenekart Oberfrank Péter Liszt-díjas karmester vezényli.