A lítium teheti Bolíviát dúsgazdag országgá

Evo Morales elnök ugyanis már aláírta annak gyárnak az alapítási rendeletét, amely lítiumot (az elektromos autók működéséhez létfontosságú fémet) fog kibányászni, méghozzá óriási mennyiségben.

Bár egyelőre nem biztos, hogy valóban a lítium, a "szürke arany" veszi majd át a mindenható olaj szerepét és fontosságát az új évszázadban, a fém iránt hirtelen sokszorosára nőtt a kereslet, amit jól mutat értékének növekedése is: 2003-ban még csak 350 dollárt ért egy tonnája, ma viszont már 3 ezret...

Mindennek magyarázata - mint a Le Monde című francia napilap írta - az elemek és az akkumulátorok technológiájának fejlődésében rejlik. E célra sokáig az ólmot használták: ez azonban nagy súlya mellett - vagy ha úgy tetszik: ellenére - csak kis teljesítményt nyújtott. Hatékonyan tudta elindítani ugyan a motort, de alkalmatlan volt arra, hogy hosszabb távon, folyamatosan működtesse az erőforrásokat. A nyolcvanas években azután jöttek a nikkel-kadmium akkumulátorok. Tömegük már kisebb volt, de még mindig túl tetemes ahhoz, hogy az elektromos autókban hatékonyan alkalmazhassák.

Az áttörést végül a lítiumot - ezt a nagyon könnyű, ám sok energia átvitelére alkalmas fémet - használó akkumulátorok hozták meg. A lítium-ion akkumulátorok például - ugyanakkora kapacitás mellett - kétszer kisebbek, mint a nikkel-kadmium technológián alapuló társaik.

A lítium-ion technológia először a notebookokban és a mobiltelefonokban terjedt el. Ezek pedig rohamos ütemben szaporodtak: 2007-ben például az előző évinél 23 százalékkal több, összesen 78 millió notebookot értékesítettek világszerte, a mobiltelefon-eladások pedig a 2003-as 517 millióról 2007-re 1,1 milliárdra nőttek.

A gyors fejlődés teljesen felborította a lítium világpiacát. A fémet ugyanis korábban leginkább csak a gyógyszeripar használta.

Holdbéli táj

A világ lítiumkészletének majdnem 40 százalékát az argentin határhoz közeli, 3600 méter magasan levő bolíviai régió, a Salar d'Uyuni rejti magában. Az Andokban lévő sós sivatag teljesen kietlen, ahol sem állat, sem növényzet nem él meg, és ahol telente akár mínusz 30-40 Celsius fokra is süllyedhet a hőmérséklet. Nos, ez az a hely, ahol a bolíviai kormányzat a hatalmas kitermelő üzemet létre akarja hozni.

A külföldi cégek érdeklődése máris óriási. A japán Mitsubishi, a dél-koreai LG és egy francia konzorcium egyaránt a startvonalon várja, hogy valamilyen módon bekapcsolódhasson az évszázad egyik legnagyobb üzletének ígérkező befektetésbe. A döntés a La Paz-i vezetés kezében van, hiszen az új bolíviai alkotmány nemzeti tulajdonba vette az összes természeti erőforrást, következésképpen a külföldi cégek csak az állammal partnerségre lépve vehetnek részt a kitermelésben.

Bolívia egyike Latin-Amerika legszegényebb országainak, így azután a lítium valóban komoly reményt jelent a helyiek számára. Ám a megoldandó feladat óriási: az országban egyelőre nem bányásszák a "szürke aranyat" (az első kísérleti telep jövő januárban kezdi meg majd működését, és távlatilag is csak elenyésző mennyiséget, havi 40 tonnát állít elő belőle), miközben a Salar d'Uyuni egy részét évről évre elönti a víz, és az üledék amúgy is rengeteg szennyeződést, például magnéziumot tartalmaz.

"Ismerjük az akadályokat, de optimisták vagyunk, hogy 2014-re felépül majd a tervbe vett óriási lítiumgyár" - közölte nemrégiben a témával kapcsolatos nemzetközi tanácskozáson Luis Alberto Echazu bolíviai bányászati miniszter.

S ha mindez megvalósul, az valóban áttörést hozhat: az üzemből ugyanis a tervek szerint évi 30 ezer tonna lítium kerülne ki, ami a jelenlegi világtermelés 30 százalékával ér fel...