Kiscsőszi Pajtafesztivál: népi kultúra családias keretek között

Az idén már a 9. fesztivált tartják. Egy rendezvény általában nem maradhat meg ilyen sokáig az eredeti családias keretek között, mert vagy megbukik a viszonylag kevés látogató, a "nem gazdaságos üzemméret" miatt, vagy egyre nagyobb lesz, és lépésről-lépésre elveszti azt a bensőséges hangulatát, amiért sokan szeretik.

Kiscsősz talán azért tudott így megmaradni, mert sohasem egy lábon állt, nem csak a közönség nagysága adta az alapot a működéséhez, hanem ott van ma is mögötte a táncosok és a zenészek tábora, meg azok a zenekarok, tánccsoportok, amelyek Cimbi első szavára, az útiköltség mellett egy fonott kalácsért és egy üveg somlaiért vállalják a fellépést.

Az évek óta nagyon népszerű Gyakorló Táncosok és Táncoktatók Tábora mellett az idén második alkalommal rendezték a Dűvő Együttes népzenei táborát. A kezdő és haladó zenészeket Hrúz Dénes és Hrúz Szabolcs hegedülni, Nagy Zsolt brácsázni, Mohácsy Albert nagybőgőzni, Kubinyi Júlia pedig népi énekre tanította.

Kovács Norbert Cimbi és párja, Gaschler Bea, péntek délután a kocsma előtti táncon. Fotó: Győrffy Árpád

Mire is jó egy ilyen tábor?

- Mi abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy egykor még azokkal a zenészekkel, az "adatközlőkkel" tudtunk találkozni, akiktől első kézből megtanulhattuk, hogyan kell valamit játszani. A mai fiataloknak mi tudjuk továbbadni a tudásunkat. Egy ilyen tábor, nem egy egyszerű tanfolyam, hanem kicsit olyan, mint az a fonott kalács, amit a Cimbiék adnak a fellépőknek. Összefonódunk, kapcsolatok, barátságok születnek, amik segítenek abban, hogy jobban átadjuk a tudásunkat a másiknak - magyarázta Hrúz Dénes, a Dűvő prímása.

- Tavaly találtuk a szüleimmel ezt a lehetőséget. Akkor nagyon jól éreztem magam, az idén újra eljöttünk - mondta az egyik táborozó, a már majdnem tíz éves budapesti Bólyai Lilla. Mint kiderült, nincs igazán még konkrét célja az itteni tanulással, de nagyon szereti csinálni.

Teszári Miklós az idősebb hallgatók közé tartozik.

- Eredetileg táncos vagyok. Néhány éve, amikor a gyerekeink elkezdtek hegedülni, a feleségem meg brácsázni, kellett egy bőgős, hogy ki legyen a családi zenekar. Ide a táborba is bőgőzni jöttem a két nagyobbik gyerekkel, akik itt prímások - magyarázza az itt létének okát, körülményeit a gödöllői zenész.

- Hangszerkezelést, különböző vonásmódokat tanultunk és konkrét zenei anyagokhoz tartozó kíséreteket. Mindenből egy-egy mintát. de azt alaposan. Egy ilyen táborban egy hét alatt sokkal többet előre haladni, mint év közben, ha heti egy-egy órát próbálnak a zenészek.

Boda Gellért prímás, két zenekarával, a Zagyva Bandával és a Cimbalibanddel állandó fellépője a fesztiválnak.

- Mi hoz ide bennünket? A barátság, a Cimbivel való kapcsolatunk, az eddig közös munkánk. Tudjuk, ha hív valahová, a valami fontos és jó dolog lehet, ahogy Kiscsősz is az.

Hasonlóan gondolja Unger Balázs, a Cimbaliband cimbalmosa, vezetője is.

- Apukám mindig azt mondta, vagy dolgozzál ingyen valakinek, ha megérdemli, vagy kérd meg rendesen az árát. Úgy érzem, itt érdemes ingyen dolgozni, mert nagyobb a hatásunk, mint egy nagy koncerten. Ha valaki ilyen közegben meghallgat bennünket, akkor figyel minden rezdülésünkre. Itt sokkal több esély van arra, hogy a fiataloknak kicsit felnyitjuk a szemét, és a jövőben jobban érdeklődnek a népzene iránt.

A zenei tábor negyven tagú zenekarának egy része - középen nagy bajusszal Hrúz Dénes, balra tőle Bólyai Lilla. Fotó: Győrffy Árpád

A százfős falu méreteihez illő családias fesztivál veszte lehetne, ha túlságosan népszerűvé válik.

- Az elmúlt években egyre inkább azt éreztem, hogy a fesztivál kezdi magát túlnőni. Az érdeklődött sokan vannak, akik nem csak, vagy nem kimondottan a népzene, a néptánc, a népi kultúra szeretete miatt, hanem egyáltalán a szabadidős programok miatt jöttek. Persze örülünk minden érdeklődésnek, de az ilyen igényekre, létszámara Kiscsősz már nem fogadó képes. Ezért is kezdtünk el gondolkodni azon, hogy kellene egy másik hely, ahol ezt az irányt tovább lehetne folytatni nagyobb méretekben. Így született meg a Somló Hangja fesztivál ötlete, ahol ugyanezt a minőséget kínáljuk, de bővebb körítéssel, más érdeklődésű embereket is jobban lekötő lehetőségekkel - magyarázta a néhány nap szünet után kezdődő másik fesztivál céljait Kovács Norbert.

Bár az új nevén Somló-hegy Hangja fesztivál ügye már egy másik történet lenne, ha valaki Kiscsőszről lekésett, a dobai Erdődy-kastélyban július 18-án kezdődő négy napos programon pótolhatja az elmaradt élmények egy részét. De előtte még a kiscsőszi fesztiválból is itt van a vasárnapi program, amiben reggel kilenctől késő délutánig több más mellett dunántúli szólótáncverseny, kézműves foglalkozásokat, ünnepi szentmisét, hagyományos karikázót, cigányzenekart, énekkarokat és népzenekarokat hallhat, tánccsoportokat láthat az arra járó.