Viseletek – jóval többet jelentenek a hétköznapi ruháknál (képgaléria)

A néprajzkutató elmondta, a népviseletek fő típusai – térségekre bontva – a dunántúli, a felvidéki, az alföldi és az erdélyi voltak. A ruhák festése, díszítése, a fonás, szövés, szabás, varrás, hímzés mind női munka volt, kivéve a szűrhímzés, amit maga a szűcsmester készített. A gazdag hímzés a vagyonosságot, a kevés díszítés a szegénységet jelentette. – A Mezőségben a román falvak közé beékelődtek a magyar falvak, sok jellegzetességet átvettek egymástól. A viselet a rangot, vagyoni, társadalmi helyzetet is mutatja, az összetartozás-tudat a viseletekben is megmutatkozik. Minden viselet egy személy számára készült. Erdélyben a gyermekviseletek kaptak nagy teret, a kalotaszegi női viseletről pedig elmondható, hogy szinte már fejedelmi. 

Megtudtuk, az eredeti népviseleteket beszerezni ma már igen nehéz, és költséges a gyűjtésük, nem is beszélve eszmei értékükről. Nagy Zsuzsanna lapunknak elmesélte, húsz éve gyűjti a ruhákat, speciális tárolási móddal, a szoknyákat például harisnyába húzva.

A Pántlikától a keszkenőig című kiállítás szeptember elsejéig lesz látogatható a Bakonyi Ház nyitvatartási idejében.