Rézkori badacsonyi divat: hólyagos bokaperec, gyöngysoros karperec

A Tapolcai Értékmegőrző Egyesület Tapolcai történelmi délutánok programsorozata keretében szervezett eseményre ezúttal is megtelt az Ózsinagóga. Az egyesület elnöke, Neszler Imre Attila köszöntőjét követően az előadó a rézkori, bronzkori népek, a kelták és a rómaiak Badacsony hegyen ránk hagyott nyomait mutatta be vetített képes előadásán. 

A tájtörténeti időutazás hatezer évvel ezelőtt indult, az újkőkor évezredeitől. Akik itt éltek és hátrahagyták nyomaikat, saját csontjaikat, egykor lakták a Tapolcai-medence vulkanikus magaslatait, a Káli-medencét, Eger-völgyet is. – A véletlen lelet-előfordulások a becsületes szőlősgazdáknak, néptanítóknak, régészeknek is köszönhetők, akik fogékonyak a történelem tárgyi emlékei iránt. A hegyen járt már a csiszolt kőkor embere, ha nem is élt még ott, de kőbaltákat hagyott maga után. A földművelő, lengyeli és a dunántúli vonaldíszes kerámiakultúra már megtelepedett ott. Az első komolyabb leletek a rézkorból maradtak ránk. A barázdás tűzdelt kerámia kultúrája idején még nők voltak a fazekasok és nem korongoztak, hanem agyaghurkákat feltekerve készítették edényeiket. A késő rézkori, Baden–péceli kultúra leletei ugyancsak előkerültek, a földműveléssel és állattartással foglalkozó nép rézfegyvereket, eszközöket, arany ékszereket használt, sőt, az Égei-tenger vidékéről származó kagylógyöngyöket is. Belakták a környező vulkanikus hegyek oldalát és fennsíkjait. A megerősített magaslati telepeken az arisztokrácia otthonai épültek, a köznép a hegyvállon élt. Ebből a korszakból van egy rézfejsze leletünk a Badacsony hegyről, a Balaton-felvidéken előkerült gazdag leletanyag pedig sok mással együtt a keszthelyi Balatoni Múzeumban látható. A kultúrából a közelben maradt ránk urna, csontváz, de kocsitemetkezések szintén előfordultak, már ismerték a kereket, használták a kocsit. Rézfegyverek, tőrök, tőrkardok maradtak fenn. A rézkor végén a szarvasmarhatartás adta többnyire a megélhetést. A klímaváltozás, a levegő lehűlése miatt megjelent a tölgy és a bükk, a bronzkorban utóbbi volt a jellemző. Lakta a hegyet a dunántúli mészbetétes kerámia kultúrája, a sümegi múzeum igazgatója, Darnay Kálmán többek között arany csüngőket, ruhadíszeket gyűjtött be ebből az időszakból 1905-ben a hegy déli oldalán dolgozó földművesektől. A távolsági kereskedelem hozta-vitte a rezet és az antimont. Időszámításunk előtt a 14. századtól a 9. századig az urnamezős civilizáció időszakában a sírokba, a kővel kibélelt üregekbe a hamvak mellé fegyvereket, ételt, kincset is helyeztek. A kardok már bronzból készültek, az összes környékbeli hegyet lakták, az első komolyabb népsűrűsége a tájnak a késő bronzkorban volt – mondta az előadó. Beszélt arról, hogy az egykori vízlefolyások medrében még ma is ott vannak a civilizáció kerámia-, csont- és bronzeszközeinek maradványai, és a Badacsony is nagyon gazdag ilyen leletekben. A Kisfaludy-kilátó és a bányaperem között csillogó fekete és okkersárgás cserepek árulkodnak arról, hogy ott temetkezési hely lehetett, de a Ranolder-kereszt mögötti terület szintén gazdag lappangó leletanyagban.

– A nemesgulácsi hegyoldalból 1935-ben egy nagy cserépedény került elő, tele volt fegyverrel, ékszerrel, fűrésszel, késsel. Mind darabokban, ez pedig a tervezett újrahasznosításra utal. Később a badacsonytomaji oldalon találtak még edényben és ékszerekben gazdag leletanyagot. A lábdi hegyoldalban sírok és kerámiák bukkantak elő a római hódítás előtti időből, a kelták már korongolt kerámiát használtak, a sírokból ilyen edények kerültek elő. Korukban a La Tene-kultúra népe ugyancsak lakta a Badacsonyt, ékszereik maradtak fenn, például hólyagos bokaperec, gyöngysoros karperec. A ritka, Janus-arcú szobor is ekkor készülhetett, amely a lábdi hegyoldalból került elő azt a feltételezést erősítve, hogy ott komolyabb nemzetségfői központ lehetett. A hegy minden oldalát lakták a római korban, szőlőt termesztettek, villákat, tanyákat építettek. A badacsonyi városrészben a kempinggel szemben, a mai Herczeg-ház helyén két római villa állt. A Balaton szintje a mostaninál sokkal alacsonyabb volt, emiatt jelenleg is víz alatt vannak Örvényesnél, Fenékpusztánál római kori épületmaradványok. A korszakot Rómer Flóris kutatta, a korkoványi részen ő jegyezte fel egy valószínűsíthető szentély omladékát, amelyből többek között a badacsonytördemici templom előtt ma is áll két kő, amelyek a 19. század végén pellengérként funkcionáltak. Badacsonytomaj ugyancsak gazdag római kori emlékanyagban, a Tatay-iskola alatti területen komoly villa állt a második és a negyedik század között, de szobrászati emlékek ugyancsak előkerültek. Badacsonytördemicről sok más mellett egy sírkertből Diána istennőt ábrázoló sarokpillér és egy kőoroszlán származik ebből az időből. Utóbbi másolata látható a templom előtt. Akkoriban a mai falu északi részén élhettek elődeink, római kori épületegyüttesre utalnak a földmunkák során előbukkanó leletek – derült ki az előadáson.