Egy kis Kelet Zircen, indiai hangulat költözött a városházára (képgaléria)

Egzotikus világok címmel látható kiállítás a zirci városházán, Boross László fotói ezúttal Dél-Indiát mutatják be. A megnyitón Ottó Péter polgármester azt emelte ki, hogy a tárlat és az azt létrehozó alkotói hozzáállás három szempontból lehet tanulságos, fontos a megcsodálóinak. A fotóművész kiválasztott képei, azok elrendezése ugyanis alaposságáról tanúskodik. Tükrözi nyitottságát, amivel a helyiek közelébe hoz olyan távoli tájakat, városokat, ahova nem juthatnak el, és közben azt is szemlélteti, hogy a kattintgatás a fotózásban nem egyenlő a pillanat varázsának megragadásával. 

– Fotóim akkor érthetőek, hatásosak igazán, ha legalább néhány fontos jellemzőjét megismerjük az Indiában élőknek – hangsúlyozta Boross László, és ebben azzal segített, hogy élménybeszámoló keretében is bemutatta Zircen az országot, amely átvette Kínától a vezetést a téren, hogy már a legnépesebbnek számít. Az utóbbi évek gyarapodási ütemének köszönhetően már másfél milliárd lakója van egy akkora területen, amelyen hazánk harmincötször elférne. Zászlója hasonlít a miénkre, sáfrány-fehér-zöld színű. Talán még fontosabb jelük az Om vagy Aum, amely a kozmikus világot, rezgést jeleníti meg, amely békét, nyugalmat, szabadságot ad, a mantra hangját szimbolizáló ábra. 

Ahhoz, hogy képet kapjunk Indiáról, azt sem árt tudni, hogy ezen a trópusi vidéken sok minden ma is évszázadokkal ezelőtti időkre emlékeztet, de mobiltelefonja és motorja szinte mindenkinek van. Az indiaiak vallási történetében korábban a női istenek jutottak főszerephez, ma három főistent imádnak a hinduisták: Visnut, Brahmát és Sivát. Utóbbi a táncoló és egyben a pusztító. A védák, azaz szent szövegeik szerinti időfelfogásuk számunkra szinte érthetetlen. Az időt nem lineárisnak képzelik el és a pillanat jelentőségét lebecsülik. Az számunkra is tanulságos, hogy ezáltal jobban átérzik az embernek és jelenlétének sodródó voltát a végtelen örökkévalóságban. 

Az indiai fővallást követők a három főistent, reinkarnációikat, azaz avatárjaikat, továbbá feleségeiket, gyerekeiket, hordozó állataikat éppúgy imádják. Ma már az utcákon szabadon járkáló szent teheneknek menhelyeket is létrehoztak. Népszerűnek számít náluk Ganésa, az elefántfejű félisten, aki a kiegyensúlyozott élet istene. Hordozóállata az egér, azt tartják róla, hogy pici ugyan, de mindenen átrágja magát. Abban szintén hisznek, hogy hindunak születni kell, felvenni nem lehet ezt a vallást, és a reinkarnáció szerint minden ember örökös körforgásban folyton újjászületik. 

Boross László beszélt arról, hogy buddhizmus meghatározó alakjának nevét nem Buddhának mondják, hanem úgy ejtik ki, hogy Buda, és magyarul öt szekeret jelent a település neve, amelyen eleik mérnöki ügyességének tanúbizonyságai állnak, a templomszerű épületek, amiket mind egy-egy sziklából faragtak ki. A bindijük, a nők homlokának közepén lévő pötty jelezheti, férjezettek-e. A férfiaknál a homlokon a vízszintes vagy épp függőleges vonalak, színeik mutathatják vallásukat.