Veszprémi szemle

2023.12.16. 15:00

Az avar kortól a ma fellelhető térképekig

A Veszprémi Szemle Várostörténeti Közhasznú Alapítvány bemutatta a folyóirat 71. számát az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Kisfaludy-termében december 15-én. A rendezvényen elérhető volt a novemberi jubileumi konferencián bemutatott válogatás, mely az idei negyedik lapszám hivatalos melléklete. A bemutató után a résztvevők megismerkedhettek a Beszélő Városok sorozat részeként megjelent Beszélő Veszprém című kötettel, utóbbiról egy újabb írásban adunk hírt hamarosan.

Benkő Péter

Fotó: Fülöp Ildikó

A folyóirat 71. számát Földesi Ferenc főszerkesztő mutatta be az elmúlt öt esztendő munkájának, eredményeinek ismertetése után. Elmondta, 2019-ben negyvenhárom tanulmányt jelentettek meg 680 oldalon, ezek a számok nagyjából hasonlóak a többi évben is. Idén a közel hatszáz oldalas melléklet miatt jóval magasabbak a számok, így az öt év alatt összesen kétszázötven publikációt adtak közre közel három és fél ezer oldalon. Beszélt a járványidőszak nehézségeiről, s örömmel szólt arról, hogy ekkor is sikerült megoldani a finanszírozást és tartani a színvonalat. – Célunk az alapításkori elvek szerint elsősorban a veszprémiekhez, de a szakmához is szólni. A helyi írások mellett lehetőségünk nyílt kitekinteni, ezzel nagyobb olvasóközönséget, szerzői kört értünk el, nőtt a fiatal szerzők száma. A Veszprémi Szemle számára fontos minden sajtóbeszámoló – tette hozzá.

Szó esett a fenntartó közhasznú alapítvány pénzügyi helyzetéről, a város jelentős támogatásáról és a pályázatokról. Idén két önkormányzati képviselő saját képviselői keretéből is nyújtott támogatást.

A főszerkesztő ezek után ismertette a friss szám írásait. Kiemelte S. Perémi Ágota új, avar kori lelőhelyekről szóló tanulmányát, szót ejtett Bagi Zoltán Péter írásáról, mely Veszprémnek az ostromló oszmán hadak általi, 1593. évi elestét taglalja. Nagy Szabolcs tanulmánya Jankovics Lajosnak és Szabó Gáspárnak, a Tanácsköztársaság veszprémi vezetőinek büntetőjogi felelősségre vonását ismerteti. Rybár Olivér Cholnoky Jenő természetföldrajzi leírásait és Veszprémmel kapcsolatos megállapításait mutatja be a ma uralkodó tudományos nézetekkel összehasonlítva. Kovács Győző Gyula a város és környéke áradásait taglalja, Regenye Judit Nagy Lászlóról, a veszprémi múzeum harmadik igazgatójáról készített tanulmányt, Somfai Balázs pedig a város 1945 után megjelent térképeiről kezdett sorozatot. A kötetben szerepel a több mint kétszáz éve Veszprémben élő Próder család története, Próder József készített tanulmányt felmenőiről. Földesi Ferenc kiemelten szólt arról, várják a hasonló, családtörténeti írásokat. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában