Mire lehet jó a munkáshitel? Szakértőket kérdeztünk a gazdasági akciótervről

A kormány a keddi ülésén a költségvetés előkészítéseként 21 intézkedést tartalmazó gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el, amely három pilléren nyugszik: a jövedelmek vásárlóerejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán és a kis- és közepes vállalkozások támogatásán – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten Kormányinfó keretében. Gulyás Gergely hozzátette, a kormánypárti frakciók kérésére a kormány döntött arról, hogy az új gazdaságpolitika legfontosabb pilléreiről nemzeti konzultáció indul. Az akcióterv része a munkáshitel és az 5 százalékos önkéntesen vállalt lakáshitel-kamatplafon bevezetése.

A munkáshitel és a lakáshitel-kamatplafon is nyilvánvalóan a piacinál, a jelenleg elérhetőnél kedvezőbb lehetőségeket kínálna, és erre lehet igény. Ugyanakkor a részletek – hogy ezeket ki érhetné el és milyen feltételekkel – még nem ismertek. Már a napokban sokkal több információt adhat azonban erről a kormány. Addig nehéz ezeket értékelni, elemezni, hatásaikat megjósolni.

Munkáshitel a munkaadóktól?

A munkáshitel és a lakáshitel-kamatplafon is a fogyasztást ösztönözhetné, növelhetné, azaz a gazdaságélénkítést szolgálná, mint a kormány tervének több más eleme. Annyit tudunk, hogy a lakáshitelnél 5 százalékos lenne a THM (teljes hiteldíj mutató) maximuma, és ezt önkéntesen vállalná a hitel nyújtója. Az építőipari megrendeléseket növelhetné egy ilyen hitelkonstrukció.

A munkáshitelt valószínűleg nem pénzintézetek, hanem a munkaadók adhatnák, esetleg banki segítséggel, de akkor ezt vélhetően csak a nagyobb cégek vállalnák, mert a kisebbeknél túl nagy teher lenne a törlesztés esetleges elmaradása felmondás esetén vagy más okból kifolyólag. Érdekes kérdés, hogy a munkáshitelnél milyen garanciákat kaphatna a vállalkozás.

Egyes vélemények szerint a munkáshitelre kicsi lenne az igény, főleg akkor, ha csak szakmunkások igényelhetnék. A munkaadó egyébként eddig is adhatott kamatmentes kölcsönt, ezt a cégeknél kollektív szerződésben vagy egyéni szerződésekben szabályozzák, az összeget, a futamidőt szintén.

Munkáshitel és kamatplafon – a közgazdász meglátásai

– Az ördög a részletekben rejlik és azokat még nem ismerjük, de látszik a jó irány a hangulatjavító intézkedések bejelentéséből – szögezte le Szikszai Szabolcs közgazdász és magyarázatként rögtön azzal folytatta, hogy a fő gond jelenleg a beruházások és a fogyasztás csökkenése, a forráshiány, a gazdaság lassulása. 

A veszprémi Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtan Intézeti Tanszékének egyetemi docense úgy véli, sok szempont azt mutatja, hogy ösztönözni kell a növekedést, a lelassult hitelezést, azaz fel kell pörgetni a gazdaságot. A bejelentett akcióterv több eleme erre irányul véleménye alapján. Több része a lakáscélú beruházást célozza, ami az építőiparnak megrendelést jelenthet.

– Jó irányba mutató intézkedésekről van szó, amelyek összhangban vannak a gazdasági célokkal, kérdéses azonban, hogy elegendőek-e arra, hogy átütő hatást várjunk tőlük – jegyezte meg Szikszai Szabolcs és hozzátette: a lakáshitelek kamatai jelenleg se magasak és e téren további csökkenés várható az inflációs tendencia következtében. E téren a közgazdász szerint inkább az eladósodástól való félelem jelent gondot, hiszen a deviza alapú kölcsönökkel sokan megégették magukat. Ezért elképzelhető, hogy a lakáshitel-kamatplafonnak lesz pozitív eredménye.