Amikor két galéria találkozik

Hét olasz alkotó, valamint G. Heller Zsuzsa keramikusművész, Gábor Áron festőművész és T. Szabó László képzőművész munkáival ismerkedhetnek meg az érdeklődők a malomban. Török Judit, az észak-olaszországi Villa Biener Arte Contemporanea művészeti galéria és nemzetközi művésztelep magyar származású tulajdonosa, művészeti igazgatója megnyitva a kiállítást bemutatkozott, felolvasta párja, Carlo Maglitto szobrászművész, költő versét, majd szólt a galériáról és művésztelepről, filmet is vetítve arról. 

– Budapesten születtem, orvosként dolgoztam Olaszországban, de mindig művész szerettem volna lenni. A művészettel foglalkozva még tudósításokat is írtam a témában. 2000-ben egy rendezvényen találkoztam Gábor Áronnal és G. Heller Zsuzsával, akikkel hamar összebarátkoztunk. Azóta többször alkottak nálunk, amint sok más magyar és más nemzetiségű, amerikai, francia, izraeli művész ugyancsak – mondta Judit, és elárulta, hogy a Villa Biener a nevét édesanyja, Biener Klára iránti tiszteletből kapta, a névadó abban az évben hunyt el, amikor megnyitották a galériát.  

Judit a filmet kommentálva bemutatta a galéria-művésztelepet, ahol kortárs alkotók, köztük több magyar művész munkái szabad térben is láthatók. Abban a környezetben, amelyet Judit a férjével 15 év alatt alakított ki a tengerpart közelében, egy hegyoldali területen. A páratlan panorámát nyújtó művésztelep kertjét, lépcsőit, tengerre néző teraszait Judit saját kezűleg dekorálta több száz négyzetméternyi, általa feldarabolt és felragasztott, különféle alkotásokká illesztett csempemozaikkal, aminek látványa a barcelonai Güell parkra emlékezteti a látogatókat. Azokat, akik egyre többen keresik fel a különleges helyet. – Nálunk nemcsak a képzőművészet kap teret, vannak színielőadások, versolvasások, performanszok, vetítések, sok népzene és afrikai zene. Kócos esteknek hívjuk ezeket a programokat, amelyek kimenetelét sosem tudjuk előre. A gyerekek ugyancsak kapnak teret nálunk, egy hatalmas, banya alakú megmászható szobrot készítettem nekik sok ülőkével. Zen kert ugyancsak készült a járvány ideje alatt, valamint 22 olajfa és sok citromfa díszíti a kertet, amely Liguria egyetlen kortárs galériája – mondta Judit, aki  polihisztornak vallotta magát, és bemutatta a Csigó Malomban kiállított képzőművészeti alkotásait is, amelyek mellett ott láthatók az olasz művészek művei, de a Balaton-felvidéki művészek munkái ugyancsak helyet kérnek a malom vitrinjeiben, falain. 

A Csigó Malom Kulturális és Művészeti Központ Alapítvány képzőművészeti kurátora, Gábor Áron festőművész elmondta, maga sem gondolta, hogy Judit ennyi éven át képes folyamatosan fejleszteni a galériát és környékét. Aktív orvosként kevesebb ideje jutott rá, de az utóbbi 15 évben erős tempóban dolgozott rajta.

– Kurátori vénája ugyancsak van, évente többször kiállítást és workshopot rendeznek. Művészeket hív a galériába koncertekre, és nagyon sok érdeklődő érkezik hozzájuk, miközben azon a környéken nem jellemző a művészet tobzódása. Hasonló intenzitású a munkája a Csigó Malomban folyóhoz. Hét olasz és három Balaton-felvidéki művész, fotós, festő, szobrász, keramikus alkotásai láthatók itt most, és szeptemberben az itteni alkotók nyitott műtermekkel várják az érdeklődőket – tette hozzá Gábor Áron. 

G. Heller Zsuzsa elmondta, hogy régóta szerették volna összekapcsolni az olaszországi és a gyulakeszi galériát, amelyek közös vonásokat hordoznak. Hiszen sokat számít az, ha olyan emberek találkoznak, akik a művészetet éltetik.

Az eseményt a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt, a VEB 2023 Kultháló program keretében szervezte a Csigó Malom Kulturális és Művészeti Központ Alapítvány, amelynek vezetője, Bartunek Katalin leszögezte, hogy a Villa Biener és a Csigó Malom közös tulajdonsága, hogy mindkettő a művészeknek, a művészetnek biztosít teret, ha más-más módon is. Méltányolta a kapcsolatokat, amelyek eredménye mindaz, ami eddig Gyulakesziben megvalósult.