A kódexíró Wathay látható falfestményen a cseszneki várban

– Felhívásunk nyomán az ország több részéből érkeztek hozzánk olyan fotók, amelyeken a cseszneki vár részei több évtizeddel ezelőtt láthatók. Ezekből rendeztünk kiállítást fogadóépületünkben, és közben nem tudtuk nem észrevenni a tárlat feletti kihasználatlan falrészt. Kollégámnak, Hegedűs Indián László strázsamesternek jutott eszébe, hogy a helyi kötődésű festőművész, Papp Norbert, aki Győrben és Cseszneken egyaránt otthon érzi magát, készíthetne egy oda illő alkotást. Eleget tett kérésünknek, megtervezte, hogy nézzen ki, beszéltünk róla, és nemrégiben fél nap alatt felfestette. Látszanak rajta természetesen az erődítmény falai, a címer, az óratorony, a falu templomtornya szintén. Mellettük Wathay Ferenc egykori kódexíró várkapitány látható, mivel énekeket is szerzett, lanttal a kezében. Így nézhetett ki, ahogy most ábrázolta Papp Norbert, ugyanis fennmaradtak róla saját rajzai, önarcképei, azokat tanulmányozhattuk. Szakállat, hosszú hajat viselt egykor – sorolta Amberger Dániel várkapitány, aki megmutatta nekünk a művet.

Wathay Ferencről elmondható, hogy végvéri vitézként históriás énekeket szerzett, akárcsak kortársa, Balassi Bálint. Művésznek, írónak számított. Fennmaradt az 1600-as évek elején magyar nyelven lejegyzett kódexe, amelyet családtörténetnek szánt, de sokat eláruló korrajz lett belőle, maga díszítette lapjait festményekkel. A róla készült alkotáson a sziklák, a kövek és a felhők hasonló megjelenítése segít az időívet elképzelni, az időtávlatot átérezni, amit felidéznek az erődítmény romjai. Azokat a látogatóközpont sárgás, barnás árnyalatú új látványosságától indulhatnak el felfedezni a látogatók, de előtte a képen elrejtett részleteket szintén érdemes megkeresniük. A várba épp beköltöző manókat és a várőrző Bobi kutyust, az ő történeteiket is megismerhetik, szívesen mesél róluk a strázsamester és a várkapitány.