Gopcsa Katalin írásaiból válogat a Séd-könyvek sorozat harmadik kötete

A kötet címe kicsit archaizáló, a benne foglalt témák sem kifejezetten maiak. Főképpen Veszprémhez kapcsolódnak, meg néhány olyan témához, amelynek veszprémi magja van; régi Veszprém-ábrázolások, többek között a Szent Mihály-székesegyház Árkainé Sztehlo Lili-féle üvegablakai. Műfajilag leginkább a fotótörténettel, fotóművészettel kapcsolatos írások tartoznak közös csoportba.

Őrsi Ágnes

Gopcsa Katalin művészettörténész aktív korszakának legnagyobb részét a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum tudományos főmunkatársaként töltötte. Rendezett több mint száz kiállítást, nevéhez fűződik az 1990-es Ajkai üvegszimpozion megszervezése és a múzeum kortárs üveggyűjteményének megalapozása. Szakterülete a XX. századi és kortárs magyar művészet, kortárs üvegművészet, fotóművészet. Foglalkozik iparművészettel és építészettel is. Tagja művészszövetségeknek, csoportoknak, számos kitüntetés birtokosa. Több mint negyven évet töltött el nyitott szemmel kedvenc közegében, cikkeit, tanulmányait, minden publikációját a látni tanítás szándékával írta meg.

A Veszprémből nézvést kötet a Séd című folyóirat harmadik könyveként jelent meg különböző folyóiratokban, évkönyvekben, konferenciakötetekben közölt Gopcsa-írások válogatásaként, hogy együtt találhassunk meg több kevéssé ismert vidéki kincset, értékes emléket, beszámolót jelentős mai képzőművészeti eseményről, formációról, ha újra meg újra végiglapozzuk a kötetet.
A Gopcsa-írások és a Séd szinergiája örömteli: Katalin publikációi újabb művek alkotására késztették, késztetik a kollégákat, az a tény pedig, hogy a kötet a Séd-könyvek sorozat része, remélhetőleg nagyobb ismertséget szerez e fontos műveknek abban a helyzetben, amikor vidéki könyvek igen kevéssé számíthatnak fővárosi vagy országos olvasóközönségre.