A természet és a művészet találkozik a bakonybéli monostorban

A zene ősi lüktetése természetesebben hat, ha fák ölelésében adják elő. Ezt tapasztalhatták a bodzabokor alatt muzsikáló HolddalaNap Zenekar koncertjét a bencés monostor kertjében pünkösdkor hallgatók. Könnyebb így azt átélni, amiről a dalok szövege szólt, az "égbe felkapaszkodni lelkünk madarával". A gyerekek a fűben ültek, feküdtek míg a zenészek főként a balkáni, a perzsa, a latin-amerikai és a flamenco dallamvilággal bíztatták őket álmodozásra. 

Még mindig vannak, akik furcsállják, hogy egy monostor kulturális programok helyszíne, kezdeményezője lehet. Baán Izsák bakonybéli perjel lapunknak elmondta, hogy aki azt képzeli, a mai világtól elzárt a szerzetesi élet, nem téved, ugyanakkor épületegyüttesük felújításakor is figyeltek rá, hogy világos legyen annak a résznek a határa, amit nem nyitnak meg, több része viszont mindenkié, ezek is az Istennel való beszélgetés köré szerveződő terek. A monostorok mindig, már a középkorban a kultúra őrzői, közvetítői voltak, ma is az tapasztalható az atya szerint, hogy a világ ilyen kis közösségekben működik jól. Így életképes, alkalmas az értékőrzésre. 

A monostor több tere hétköznap is látogatható, pünkösdkor, a Szentlélek kiáradásának, a lendületvételnek az ünnepén sokféle zenei programmal töltötték meg azokat. Sokféle zenei nyelven érezhettük ugyanazt, hogy az élet Istene bennünk van. Csak meg kellett nyílni a hangokra. Erről Izsák atya úgy beszélt: megvalósult a központi és a marginális közti párbeszéd, a város és a Bakony rejtett zuga közti, mely által izgalmas kultúra születik. A tonus peregrinust, a zarándokhangnemet említette meg, érzékeltetve, hogy Bakonybélben nem ugyanúgy van jelen a művészet, mint például Budapesten, de nem is szakad el attól teljesen. Inkább érdeklődésre méltó, mi lehet itt belőle, a monostor területén.

– A zene teljesség- és egységélményének megélésére Bakonybélnél nincs alkalmasabb hely a környéken – szögezte le Vikman Pál, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program zenei referense és szólt arról, hogy a településen amúgyis számos kórus, zenész dolgozik, ezt a tendenciát szeretnék felerősíteni az EKF támogatásával, az elkövetkezőkben is. Megjegyezte: egészen más az egyházi művészet remekeinek hatását ott megtapasztalni, ahova eredetileg készültek. Az Isten-hit párbeszéd egészet alkot a zenével, könnyebb érezni Bakonybélben, hogy valami felsőbbhöz szól, a zene közvetlenül Istenhez emelő élmény.