Veszprémben állították ki Gábor Áron legendás ágyúját

A Lészen ágyú című tárlaton több korabeli tárgyat láthatnak a látogatók, melyek közül a legnagyobb attrakció a Gábor Áron-féle ágyú, de szerepel a műtárgyak között között Deák Ferenc pipagyűjteményének egy darabja, egy Gábor Áron által készített kisasztal, Bem József tábornok sétabotja, Kiss Ernő altábornagy nyerge, valamint számos olyan tárgy, amely az 1848–1849-es forradalom és szabadság- harchoz és a világosi fegyverletételt követő megtorláshoz kapcsolódik.

Emellett tablók mutatják be a székelyföldi hadiipart és a háromszéki ágyúgyártást, továbbá hadifogságban készült karperecek, kupák és egyéb kézzel készített tárgyak színesítik a tárlatot. A kiállítás a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a budapesti Hadtörténeti Múzeum közös munkája.

Köszöntőjében Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elmondta, intézményük épületét felújítják, így a múzeum anyagának egy része a budapesti Hadtörténeti Múzeumban vendégeskedett a közelmúltban, majd a műtárgyakból összeállított tárlatot több vidéki intézményben is bemutatták.

Kiemelte, céljuk, hogy erősítsék a magyar–magyar kapcsolatot és bemutassák a magyarság kultúrájának ezt a részét. Elmondta, a kiállításon látható az egyetlen Gábor Áron-féle ágyú, ami előkerült a korszakból.

Csikány Tamás dandártábornok, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese megnyitójában az ágyú kapcsán kifejtette, háromkilós tömör vasgolyó fért bele a csövébe, és valójában nem rézből, hanem bronzból készült. Egy ilyen ágyúval 700-800 méterre lehetett ellőni, általában 4-6 ló vontatta, és kilencfős személyzet működtette. Felidézte, a szabadságharc kitörésekor gyalogság és huszárság volt Erdélyben, tüzérség azonban nem, ennek létrehozásának élére Gábor Áron állt, hatalmas szervezőmunkát végzett, a székelyföldi tüzérség atyja lett.

Ovádi Péter országgyűlési képviselő (Fidesz–KDNP) köszöntőjében arról beszélt, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a magyar nép ismét felemelte hangját egy idegen hatalom ellen, amely uralkodni akart rajta. Hozzátette, Gábor Áron rézágyúja a magyar ellenállás egyik jelképe, egyúttal azt is szimbolizálja, hogy a magyarok nem hagyják, hogy szolgasorba hajtsák őket.

Porga Gyula polgármester (Fidesz–KDNP) kiemelte, a Veszprém és Sepsiszentgyörgy közötti testvérvárosi kapcsolat több mint harminc- éves múltra tekint vissza, amely a személyes kapcsolatok közösségi erejét példázza. Felidézte, a két város megállapodást kötött, így az erdélyi települést is bevonja Veszprém az Európa Kulturális Fővárosa 2023 rendezvénysorozatba. A megnyitón közreműködött Sinkai Rozi, a kiállítás 2022. január 15-ig látható.