Sepsiszentgyörgyi műtárgyak – Gábor Áron ágyúját is kiállították

A Lészen ágyú című tárlaton több korabeli tárgyat láthatnak a látogatók: a legnagyobb attrakció, a Gábor Áron-féle ágyú, de a műtárgyak között szerepel többek között Deák Ferenc pipagyűjteményének egy darabja (amelyet az 1832–1836-os országgyűlés idején kapott gróf Széchenyi Istvántól), egy Gábor Áron által készített kisasztal, Bem József tábornok sétabotja, valamint Kiss Ernő altábornagy nyerge és számos olyan tárgy, amely az 1848–1849-es forradalom és szabadságharchoz, és a világosi fegyverletételt követő megtorláshoz kapcsolódik. Emellett tablók mutatják be többek között a székelyföldi hadiipart és a háromszéki ágyúgyártást. A tárlatot továbbá hadifogságban készült karperecek, kupák és egyéb kézzel készített tárgyak színesítik. A kiállítás a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a budapesti Hadtörténeti Múzeum közös munkája.

Köszöntőjében Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elmondta, intézményük épületét felújítják, így a múzeum anyagának egy része a budapesti Hadtörténeti Múzeumban vendégeskedett a közelmúltban, majd a műtárgyakból összeállított tárlatot több vidéki intézményben is bemutatták. Kiemelte, céljuk, hogy erősítsék a magyar-magyar kapcsolatot, és bemutassák a magyarság kultúrájának ezt a részét. Elmondta, a kiállításon látható az egyetlen Gábor Áron-féle ágyú, ami előkerült a korszakból.

Dr. Csikány Tamás dandártábornok, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati tudományos rektorhelyettese megnyitójában az ágyú kapcsán kifejtette, három kilós tömör vasgolyó fért bele a csövébe, és valójában nem rézből, hanem bronzból készült. Egy ilyen ágyúval 7-800 méterre lehetett ellőni, általában négy-hat ló vontatta, és kilencfős személyzet működtette. Felidézte, a szabadságharc kitörésekor gyalogság és huszárság volt Erdélyben, tüzérség azonban nem, ennek létrehozásának élére Gábor Áron állt, hatalmas szervezőmunkát végzett, a székelyföldi tüzérség atyja lett.

Ovádi Péter országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) köszöntőjében arról beszélt, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során a magyar nép ismét felemelte hangját egy idegen hatalom ellen, amely uralkodni akart rajta. Hozzátette, Gábor Áron rézágyúja a magyar ellenállás egyik jelképe, egyúttal azt is szimbolizálja, hogy a magyarok nem hagyják, hogy szolgasorba hajtsák őket. Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) kiemelte, a Veszprém és Sepsiszentgyörgy közötti testvérvárosi kapcsolat több mint harmincéves múltra tekint vissza, amely a személyes kapcsolatok közösségi erejét példázza. Felidézte, a két város megállapodást kötött, így az erdélyi települést is bevonja Veszprém az Európa Kulturális Fővárosa 2023 rendezvénysorozatba.

A megnyitón közreműködött Sinkai Rozi, a kiállítás 2022. január 15-ig látható.