Verseivel és tanárként is az irodalmat népszerűsíti a pápai Varga Árpád

Varga Árpád tanár, költő 1984-ben Szigetvárott született, az olvasás és az írás kamaszkora óta meghatározza a mindennapjait. Magyartanári végzettséget Szombathelyen szerzett, nagyjából egy évtizede él Pápán tősgyökeres tapolcafői feleségének köszönhetően, s a hely szelleme azóta is folyamatosan megérinti, a főiskolai diploma után írt több mint ezer költeményének zömét itt jegyezte le. Jelenleg a helyi Munkácsy Mihály Általános Iskolában tanít magyar nyelv és irodalmat, emellett szabadidejében is foglalkozik elsősorban szépirodalommal, éppen ezért fontos kihívás számára a fiatalok irodalom iránti pozitív szemléletének kialakítása.

Varga Árpád 2017 óta egy új versformát, a piramis alakú, soronként eggyel növekvő, összesen tizenöt szótagszámú apevát műveli és népszerűsíti. Mint mondja, annyi kitétele van csupán az ötsoros, kicsit a haikura hajazó, magvas gondolatok kifejezésére tömören alkalmas versformának, mely 2016-os magyar találmány, hogy nem lehet elválasztani kötőjellel a sorokat.

– A szövegek háromszög alakban rajzolódnak ki. Kezdő, tanulékony, sőt a kortárs, kanonizált irodalomba törekvő költőknek kiváltképpen hasznos és ajánlott alkotói forma. A formai kötöttségeken túl azonban érdemes leszögezni, hogy míg az eredeti japán haikunál fontos egy-egy természeti kép, metafora felvillantása, apeva esetében gyakorlatilag ilyen tartalmi ismérv nincs, teljesen kötetlen a tárgya, legfeljebb jobban tud hatni, ha a befejező sora valamiféle csattanóra sikeredik – jegyezte meg a fiatal költő, aki 2016 őszén határozta el, hogy a már meglévő és a születendő költeményeit mindenképp publikálja. Egy pályázat során megismerkedett az apeva műfajjal és megteremtőjével, Szimeonov Todor író-költő-filozófussal. – Az apevák a formai újításokon túl részemről olyan üzenetdarabkákká álltak össze, amelyek felrázzák az elmét a hétköznapok fogságából. Mivel nagyon megkedveltem, ezért először apeva-köteteket adtam ki, közel három év termését. Kétszáz apeva című első kötetem 2018-ban jelent meg 500 példányban, és egyúttal tizennyolc éves koromban elhunyt édesapámnak is emléket állít, fafaragásairól készült fotókkal. A második, Delta versek című kötet a miskolci Irodalmi Rádió gondozásában 200 példányban jelent meg 2020-ban, körülbelül 300 ötsoros költeménnyel. Mindkettő apeva-poémákat, versfüzéreket is tartalmaz, illetve az illusztrálásra igyekeztem több képzőművészt felkérni. Így ők is publikálási lehetőséghez jutottak, a kiadványok pedig egyértelműen szebbek lettek. Barkos Bea, Fekete Hajnal, Fülöp Krisztina, Jáger Attila, Szolnoki Szabolcs, László Ákos és néhai édesapám, Varga Árpád Győző, valamint Bacsa Zsófia, Gyarmath Anett, Katrin Czere és K. Polgár Anna Rózsa alkotásai remekül harmonizálnak a költeményekkel – idézte fel Varga Árpád, majd rátérünk a friss kiadványára, melybe negyedszázadnyi verseinek legjobbjait válogatta.

– A Fény az alagútban című legújabb, szintén az Irodalmi Rádió által kiadott kötetem száznál is több verset tartalmaz, formailag javarészt szabadverset, emellett haikut, limericket, szonettet, de találhatók benne hagyományos, a szemnek megszokott versformák (kétszer vagy négyszer négysoros versszakokból álló rímes költemények), illetve kvázi kísérleti műfajok (például apeva-poéma, pundurka, juliáda), valamint időmértékes verselésű művek is (hexameterek, disztichonok). Illusztrációként ebben főként tájképek, Fucskár József, Mészárosné Lovas Ilona, Ozsváth György, a sajnos azóta már szintén elhunyt apósom, Takács János és édesapám művei kaptak helyet. Ez a könyv jóval személyesebb jellegű, mint az előzőek, a versek keletkezésük szerinti időrendben követik egymást, ezért a kötet első felében néhány fiatalkori vers is van. A leggyakoribb témák a veszteség, emlékek, létfilozófia. Mindezt gondolati lírával próbáltam kifejezni, terápiás jelleggel kiírni az érzéseimet úgy, hogy az olvasónak is segítségére szolgálhasson. A cím arra utal, hogy szüleim elvesztését követően rendkívül kilátástalannak tűnt az életem, mégis jó fordulatot vett, amikor megismerkedtem a feleségemmel. A lejtő alját már megjártam, tehát úgymond kifelé megyek az sötétségből, még nem minden fenékig tejfel, ezért nem is az alagút végén, hanem az alagútban, magam körül és magam által villant fel a fény. Hunor kisfiam decemberben lesz hároméves. És persze a versekkel valamilyen szinten világosságot is gyújtanék a fejekben – ismertette Varga Árpád, hozzátéve, hogy ez valójában már az ötödik verseskötete, hiszen két kiadványa (Posztmodern mondókák, Lényem anyám virága) elektronikusan jelent meg a MEK-en. A kötetek pápai, győri és pécsi könyvesboltokban, interneten, illetve a szerzőnél kaphatók.

– Elvétve nyomtatott folyóiratban is megjelennek, de elsősorban online magazinok, illetve a közösségi média legismertebb felületei által jutnak el a költeményeim az olvasókhoz. Saját honlapom, szerzői közösségi oldalam is van. Tanárként írattam már apevát a diákokkal, akik időnként szívesen indulnak szavalóversenyen valamely versemmel, valamint előadtam már sajátokat iskolai, városi rendezvényeken. Viszonylagos sikert talán a Ki veszi át a Merevlemezt című, szleng kifejezésekkel teletűzdelt parafrázis ért el eddig, amely összesen több mint ezer visszajelzést váltott ki – zárta a beszélgetést Varga Árpád tanár, költő.