Ferenc József is megpihent a zirci apátság Királytermében

Az ünnepi szentmise után a kis arborétumban Bérczi Bernát főapát megáldotta az 1951-ben ledöntött, most restaurált Szent Bernát-szobrot.

A Gobelinteremben Halász Nivárd teológiát tanuló ciszterci növendék az apátság építési menetét ismertette. Elmondta, az épület építési stílusok találkozási helye, mert a barokk korban a középkori monostor kövei felhasználásával épült 1726-52 között a bazilika és a hozzá kapcsolódó lakóépület. Villax Ferdinánd nevéhez fűződik az 1839-ben elkezdett és 1847-ben befejeződött nagyszabású bővítés, a könyvtár, a királyi, az apáti lakosztály és az egykori narancsházat magába foglaló épületszárny megépítése, mely ma is meghatározza az apátság főhomlokzatát. A későbbi évtizedekben emeletráépítéseket végeztek, amit a rend létszámának növekedése és a hittudományi főiskola alapítása tett szükségessé.

Királytermeket az osztrák és a bajor monostorokban alakítottak ki a császári, királyi látogatók fogadására. Zircen is létesítettek egy reprezentatív, három helyiségből – királyterem, királyi és királynői szoba – álló teret, mely 1844-46 között épült, ahol I. Ferenc József kétszer is megszállt kíséretével. Első alkalommal 1852 nyarán, majd 1901 szeptemberében, a hajmáskéri hadgyakorlat megtekintése után itt pihent meg méltó körülmények között. Rajta kívül látogatást tett a monostorban Ferenc Ferdinánd, Albert főherceg, József főherceg, világi és egyházi előkelőségek, a ciszterci rend mindenkori generális apátjai – ők háromévenként vizitálták a monostort – és a mindenkori apostoli nunciusok. Miután 1950-ben a szerzeteseket elűzték a monostorból, először az épületet a katonaság vette birtokba, de volt itt vájáriskola, hadikórház, óvoda, utoljára szakmunkásképző iskola és kollégium, a Királyteremben az iskolai könyvtár székelt. Miután a rend visszakapta az épületet, 1994 után a Királyterem bútorraktár volt.

Dékány Sixtus apát 2015-ben restauráltatta az intarziás parkettát, ez adott motivációt ahhoz, hogy a termet megújítsák, mert méltatlannak érezték hagyni, leromlani az állapotát, hiszen hosszú évtizedek alatt az apátság legreprezentatívabb terme volt, hangsúlyozta Bérczi Bernát.

Kohári Gabriella régész az enteriőr újraalkotását mutatta be. Kiemelte, a rekonstrukció három alappillére az írott kútfők, a képi források és a tárgyi leletanyag volt. Az 1852. évi uralkodói látogatás idejéről nincs forrásanyag, de az 1901. évi enteriőrről két kép fennmaradt, melyek nagyban segítették a rekonstrukciós munkát. A falakat Maracskó Izabella és Hegedűs Judit restaurálta. Kohári Gabriella hangsúlyozta, szakmai szempontból minden felújításnál a lehetőségek birtokában a hihetőségre kell törekedni, és ez jelen esetben sikerült.

A Királyterem avatásával egyidejűleg átadták a látogatók elől hosszú ideig lezárt, most felújított Vöröstornyot, melyhez csigalépcsősor vezet a királyi lakosztály szintjéről. A ciszterci műemlék könyvtár terei is megújultak, ezek avatása ugyancsak ezen az ünnepen volt. A felújítások nem öncélúak, augusztus végétől a nagyközönség számára is látogathatók lesznek az új turisztikai látnivalók.