Podmaniczky-díjat kapott Bartunek Katalin, a Csigó Malom műemlék épület megmentője

A 2005-ös év vízválasztó volt Katalin és a Csigó Malom épülete történetében is, hiszen a romos épület látványa akkor ragadta magával a divatszakmában jeleskedő üzletasszonyt. Azóta azon fáradozik, hogy életet leheljen az ódon falak közé. Mára külföldön is ismertté vált a régiségkereskedése neve, amely 2013-tól nyaranta színvonalas koncerteknek, kiállításoknak is helyet ad. Örömmel tér ide vissza játszani például Jávorkai Sándor és Ádám, Dés László, Bayer Ilona pedig a háziasszony szerepét is szívesen átveszi időnként.

- Gyermekkoromat Gyergyószárhegyen töltöttem egy romos kastély mellett, így tanúja lehettem a megújulásának is. Ugyanígy történt a Gödöllői Királyi Kastély esetében, amelyet 1983-ban láttam meg először, akkor, amikor áttelepültem Magyarországra. Borzasztó állapotban volt a kastély, de amint felújították, megtörtént a varázslat – meséli Katalin, aki a marosvásárhelyi Képzőművészeti Gimnáziumban végzett, majd Kolozsváron textiltervezést tanult. Jelmez- és ruhatervezőként is megmaradt gyermekkori emlékként az ódon kastélyok iránti vonzalma. Amikor a Gödöllői Királyi Kastély központi szárnyát 1997-ben felújították, attól kezdődően évekig szervezett ott koncerteket, kiállításokat. Akkoriban éppen a divatszakmában dolgozott és cége öltöztette például a Duna tévé műsorvezetőit, amellett, hogy többszáz dolgozónak adott munkát az ország különböző pontjain levő ruhaüzemekben. Mivel a lakáskultúra és a szép tárgyak iránt mindig vonzódott, akkor, amikor a divatszakmával kapcsolatos váltás megtörtént az életében, ezen a területen folytatta a munkáját. 2005-ben családi érdekeltségei kapcsán gabonatároló raktárakat kerestek, így találtak a gyulakeszi Csigó Malomra. Az ingatlan 1980-as évektől műemlék főépülete inspirálta Katalint a malom megmentésére. Úgy remélte, hogy a gabonatárolás hoz majd annyi pénzt, hogy rendbe tudják hozni. Katalin engedett hát az ódon épület marasztalásának.

- A Csigó malom romos, gazban álló épületét megpillantva emlékszem, mesésen különleges őszi fények vették körül azt. Az őszi nap átsütött az ablakon. Hiába volt vastagon pókhálós minden helyiség, a boltívek látványa megérintett. Úgy éreztem, hogy itt magamra lelhetek. A malmot az államosítás után takarmánykeverő üzemmé alakították át. A műemlék épület lakószobáiban is gépműhelyeket alakítottak ki. A főépület tatarozását az első években gabona tárolásból finanszíroztuk, de amint a tárolási szerződések megszűntek, más hasznosítási lehetőséget kezdtem keresni – emlékezik Katalin. A vágya az volt, hogy kulturális és kereskedelmi létesítményt hívjon itt életre, megismertetve a nagyközönséggel a malom eredeti, műemléki nevét, a Csigó Malom nevet. Hiszen a hely az 1200-as évekig visszamenőleg az Eger-patak melletti legjelentősebb malomhely, az államosítást követően viszont már csak keszi keverőként vált ismertté. 2009-re sok segítséggel, többek között egy koppenhágai régiségkereskedő barátnő bíztatásával megvalósult az álma, megnyílt a Stílus galéria. Eleinte csak a lakáskultúra színtere volt a lakószárny két szintje és a mögötte álló hatalmas, egykori gabonatároló csarnok. A többnyire Dániából érkező, különféle stílusú, klasszikus, retró és modern bútorok, lakberendezési tárgyak vonzották a Balaton-felvidéken otthont találó külföldieket is.

- Feladatként tűztem ki magamnak a klasszicista stílusú kiskastélyra emlékezetető főépület megmentését. A megvalósítás érdekében sokan mellém álltak. Elmondhatatlanul hálás vagyok ezért például Németh József kollégámnak, aki a kezdetektől elhivatott ezermesterként tette élhetővé számomra az ingatlant, kevés pénzből, sok munkával és kitartással, szeretettel. A mindennapi működésben sokat köszönhetek Kollátné Szabó Andreának, aki szabad ideje minden percét itt tölti. Illés Mária helytörténész ismertetett meg a malom történetével, és azóta is sokat segít, bíztat. Szigethy Katalin építész, belsőépítész barátnőmmel együtt jutottunk arra, hogy a főépületben a franciaországi provanszi stílusú kiskastélyok hangulatát idéző turisztikai létesítmény is megvalósulhat. Az ő víziója volt az a fejlesztési koncepció, amelyet Papp Zoltán Tamás, korábbi tapolcai főépítész karolt fel és szakmai közreműködésével mentorál ma is. Ezen partnereknek és a számtalan rendezvény nyújtotta energiának köszönhetően jutottunk el eddig – hangsúlyozza Katalin. Az első években a kulturális programok szervezésére még nem volt lehetősége, annyira lekötötte az antikvitás beindítása és működtetése. Majd nyolc évvel ezelőtt talált partnerre Varnus Xavér személyében, aki akkor éppen orgonaestjeihez keresett helyet a környéken. Így a Csigó család egykori báltermét koncertteremmé alakították át. Azóta minden nyáron színvonalas koncertek, fesztiválok, könyvbemutatók, kiállítások színtere a Csigó Malom. Az antikvitás és a kulturális élet is jól megfér egymás mellett a helyszínen. A nyári koncertek látogatói gyönyörűen restaurált, kastélyokba illő bútorok között, páratlan környezetben élvezhetik a színvonalas muzsikát.

- Az első évben Xavér szervezett itt koncerteket, azt követően Törley Mária szobrászművész és férje, Ruszina László segítségével önállóan folytathattam a munkát. A Törley Irodalmi és Művészeti Szalon eseményeit éveken keresztül együtt is szerveztük, az ottani meleg szívű, baráti atmoszférát szerettem volna meghonosítani. Arra törekedtem, hogy olyan imázs jöjjön létre, amelyre jövőt lehet építeni. 2015-től együtt dolgozom Érdi Tamás zongoraművész édesanyja, É. Szabó Márta csapatával is. Azóta a Klassz a pARTon komolyzenei fesztiválsorozat egyik állandó helyszíne vagyunk minden évben. 2018-ban a kulturális tevékenység folytatása érdekében létrehoztuk a Csigó Malom Kulturális és Művészeti Központ Alapítványt, így koncertzongorára pályázhattunk, amelyet azóta már felavattunk. Az alapítvány egyik kurátora Bayer Ilona, akit szintén a kilencvenes évekből ismerek. Mint híradós, egyike volt azoknak, akiket a divatcégem öltöztetett korábban – sorolja a mérföldköveket Katalin, aki úgy érzi, a sok munka mellett a szép tárgyak szeretete összeköti őt a munkatársaival. Boldog, hogy a koncertek szervezése is hozzájárult a Csigó Malom neve népszerűsítéséhez.

Katalin az év 360 napján az üzletben és a hely fejlesztésén, hasznosításán dolgozik. Vallja, hogy számára ez természetes, hiszen imádja a munkáját, a szép tárgyakat, amelyek között tölti napjait és tevékenykedhet.

- Az eltelt 15 év nagyon fontos, eseményekkel teli időszak volt itt, ahol maga a hely gyerekkorom varázsát hozta vissza az életembe. A gyergyói medencét, a Székelyföld hangulatát érzem, amint idefelé jövet a gyulakeszi útra kanyarodom Tapolca felől. Mintha a gyerekkorom folytatódna – vallja a Csigó Malom mai háziasszonya. Tíz éve itt él édesanyja is. 94 éves kora ellenére szellemi és fizikai frissességnek örvend és bátorítja lányát, aki újabb és újabb feladatokat tűz ki maga elé. Katalin kreatív alkat, nem érzi, hogy pontot tehetne valami végére. Megszállottságát igazolja, hogy folyamatosan újabb és újabb feladatokat tűz ki maga elé. Pedig az üzlet és a kulturális programok mellett megelégedhetne annyival, hogy megmentett egy műemlék épületet.

Katalin évek óta azon dolgozik, hogy ezen a turisztikai helyszínen, a Káli- és a Tapolcai-medence találkozásánál partnereivel megteremtse egy szálloda és kulturális központ alapjait. A fejlesztés keretében a szálláshelyen kívül szabadtéri amfiteátrumot, konferencia helyszínt és wellness-t szintén kialakíthatnának itt. Hiszen hely van bőven, nem is akármilyen. Őt ismerve pedig biztosak lehetünk abban, hogy nem nyugszik mindaddig, amíg meg nem valósítja ezen álmait is. Hiszen egész életében az vezérli, hogy nem telhet el nap alkotótevékenység nélkül.

- A járvány idején szembesültem azzal, hogy az idő nem végtelen. Úgy érzem, a kitűzött feladatot teljesítettem, barátaimmal, támogatóimmal, de mindenekelőtt partneremmel, Fonnyadt Benedekkel megteremtettem a lehetőségét az ingatlan funkció váltásának. Az eltelt 15 év munkája eredményeként a korábban keverőüzemként is működő malom a nemzetközi turizmus perspektívájára építve kulturális és kereskedelmi helyszínné alakult át. Meghatódva értesültem most a Podmaniczky-díjra jelölésről, amely jelentős elismerés számomra, akár egy időszak lezárásaként szintén felfogható. De elégedett csak akkor lehetek, ha öt év múlva még itt élek és látom majd, hogy megnyílik a szálloda. Akkor érek e feladataim végére, amikor átadhatom valakinek ezt a missziót.

Úgy érzem, hogy az elmúlt 15 év egy átmenet a hely történetében. Mivel az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott a gazdasági környezet, az épület már nem működhetett malomként, de műemlékként őrizte az építtető, Csigó István értékteremtő szándékát. Ő művészettörténeti, építészettörténeti ismeretei révén adott az épületnek egy szellemiséget, amely a küllemén érezhető ma is. Mivel az ipari tevékenység nem volt folytatható, fontosnak éreztem a műemlék megmentését. Az épület lehetőségeit, adottságait szerettem volna kiteljesíteni, hogy a következő generációk számára is élhető helyként maradjon meg. Bízom abban, hogy a hely szelleme megerősödve visszaidézheti a Csigók eredeti szándékait – mondja Bartunek Katalin.