3+1 magyar vers, amit mindenkinek ismernie kéne

Nehéz lehet elhinni, hogy egy vers lehet hasznos is. A legtöbben a költők önkifejezésének tudják be az alkotásokat, ám nagy munka és gondosság áll minden egyes szó mögött, és bizony, nagyon sok olyan magyar vers keletkezett, amit akár pedagógiai célokra is felhasználhatunk.

1. Weöres Sándor: Kínai templom

Azt hihetjük, ez csupán egyszerű memoriterként funkcionálhat, de korántsem ez a helyzet. A memóriát ugyan javítja, ám a vers üteme nagyon jó táptalaj ahhoz, hogy megmozgassunk akár egy egész osztályt. Állítsuk körbe a gyerekeket – mi se maradjunk ki belőle – és fogjunk egy labdát: egy szó után dobjuk valaki másnak a labdát, aki a következő szót mondja, és így tovább, és így tovább. Okoz majd néhány mulatságos percet az elején (ami jól oldja a gyerekek feszengését), majd amikor mindenki memorizálta a szöveget, és ismételjük a folyamatot, fejleszti a koordinációt, valamint mantraszerű hangzása megnyugtatja és közös rezgésre állítja a csoportot, így csapatépítő feladatnak is tökéletes.

2. Kölcsey Ferenc: Huszt

Ezt a verset senki nem felejthette el, hiszen (nagyon helyesen) iskolai tananyag. Ám a kötelezőkön túl egyéb pedagógiai fogásokat is gyakorolhatunk vele. Megtanultuk, hogy időmértékes verselésű (emlékeznek rá, hogy ez mit jelent?), hexaméterek és pentaméterek váltakoznak, tehát disztichonban írta a költő. Az időmértékes verselés nagy előnye, hogy a versritmus tökéletesen alkalmas a ritmusjátékra. Tanuljuk meg közösen a verset, majd tapsoljuk vagy kopogjuk el a ritmusát. Közben megtanulhatjuk, hogy merre található Husz romvára (most Ukrajna területén), és, hogy milyen történelmi események kapcsolódnak hozzá. Az irodalomórából így lett zene, történelem és földrajz óra egyszerre. Amíg beszélgetünk, a vers ritmusának tapsolását ne hagyjuk abba – az ütemet az agy jobban megjegyzi, ahhoz kapcsolja a szöveget (akárcsak a felkapott mai slágereknél): garantáltan emlékezni fog Kölcsey Ferenc remekművére a kisdiák felnőtt korában is.

3. Weöres Sándor: A galagonya

Ha azt hisszük, ez a vers csak a gyerekeket tudja fejleszteni, nagyot tévedünk. A galagonya című verset mindenkinek szívből ajánljuk, aki csiszolna a kiejtésén, vagy szeretne jobban artikulálni, mert megkapta a munkahelyén, hogy motyog. Aki emberekkel dolgozik, és a kommunikáció a foglalkozása, annak pedig egyenesen kötelező. A ritmusjáték itt is adott, ahogy Weöres Sándor minden versénél. Akit inkább a nyelvészet érdekel vagy a dráma, vagy esetleg mind a kettő egyszerre, annak szólunk, hogy ez a rövid nyelvtörő versike tökéletesen alkalmas, hogy tájszólásokat gyakoroljunk rajta, hiszen a vers üteme nem engedi, hogy „testidegenné” váljon a beszédünk, a ritmus egyszerűen magával sodor: jó gyakorlást!

+1 Pilinszky János: Ne félj

Ez már nem a kisebb korosztálynak való vers, de sajnos a középiskolás korosztály is sokszor kihagyja Pilinszky János Ne félj című versét az irodalomórákon. Érdemes 4 fős csoportokra bontani az osztályt, csoportot, és feltenni nekik azt az egyszerű kérdést: Ki beszél kihez? Ezáltal megtanulhatják a versbeszélő fogalmát, a költői ént, és helyzetszituációkban bemutathatják, ők hogyan értelmezik. Nem kell irodalmárnak lenniük, vagy ismerniük a teljes Pilinszky kutatást, elég, ha a megérzéseikre hallgatnak: hány variációt mutattak be? Nem is olyan egyszerű ez!