Több mint száz év után újra látható az eredeti oltárkép

A helyi Antiochiai Szent Margit vértanú-templom főoltárképének felújítási célú levétele miatt ismét láthatóvá vált a régi, a ma élők körében eddig nem ismert freskó – tudtuk meg Nagy Dávid egyházközségi képviselő-testületi tagtól. Mint mondta, korábban is kíváncsiak voltak rá, mit rejthet a fal a kép alatt. Egy oltárfreskót sejtettek, amelyről azonban a faluban senki, még a legidősebb, 95 év körüli lakos sem rendelkezett tényleges információval, illetve a levéltári és internetes helytörténeti kutatások is eredménytelenek maradtak.

– A három és fél méter nagyságú festmény gróf Széchenyi Jenő festőművész 1907-es alkotása. Kerete és annak faragványa restaurálásra szorul. Leemeltük, nehogy egy leeső darab kárt tegyen a vászonban vagy az oltárban. Ekkor szembesültünk a barokk freskóval, amely feltételezhetően a 18. században készült, alkotója ismeretlen. Mindkét kép a templom védőszentjét, Antiochiai Szent Margit szűz vértanút, a várandós és a szülő nők védőszentjét ábrázolja, kissé más környezetben, amint a kereszt erejével győzi le a sárkány alakjában rátámadó gonoszt. A nem túl közismert szent a 4. században, 14-15 évesen halt mártírhalált, emléknapján, július 20-án tartjuk az éves búcsúnkat – idézte fel a Naplónak nyilatkozva Nagy Dávid.

Később döntenek arról, visszateszik-e a festményt, mely 113 éve fedte el a freskót. Az egyházközségi képviselő-testületi tag véleménye szerint a falra festett mű értékesebb lehet, ezért valószínűleg így hagyják, és a festménynek igyekeznek majd másutt méltó helyet találni a templomban, talán valamelyik oldalfalon. Távlati tervük a freskó előírások szerinti restauráltatása.

– Sokat gondolkodtunk rajta, de eleink talán azért fedhették el a freskót, mert egy gróf adományát a legszembetűnőbb helyre illett tenni. A műemléki védelem alatt álló, tavaly új tetőzettel és falszigeteléssel ellátott templomban jelentős még a gazdagon díszített barokk szószék, a több mint százéves orgona, valamint a beltéri betlehem, amely egy Amerikába elszármazott falubeli 1913-as ajándéka. Utóbbit eddig a plébániaépületben tároltuk, először idén szenteste volt megtekinthető a szentélyben – jegyezte meg Nagy Dávid.

A két éve Egyházaskeszőn is szolgáló, legfontosabb feladatának a szívek közti hidak építését tartó Henczel Szabolcs szanyi plébános hozzáfűzte, a Historia Domusban (háztörténet) is csak annyi állt: talán értékes freskó található a kép alatt. Kiemelte, szép összefogás volt fiatalok és felnőttek részéről a festmény közös levétele.

– Felvettük a kapcsolatot a Széchenyi családdal, hajlanak a restaurálásra, azonban ehhez is pénzadományokra lenne szükség, akárcsak a freskót magába foglaló szentély felújításához. Ez nagy kihívás elé állít minket: a szakvéleményekkel alátámasztott tervek már megvannak, anyagi forrásra várunk. Aktív az egyházközség, heti egy szentmisét tartok, és pályázatokból is szervezünk közösségi programokat. A Győri Egyházmegye nemrég átvette a helyi óvodát, így a gyermekek a szanyi katolikus általános iskolába továbbmenve tizennégy éves korukig vallásos neveltetésben részesülnek – jegyezte meg Henczel Szabolcs.