Karantén-koncertélmény a pápai Pannonia Reformata Múzeumból (videó)

A Pannonia Reformata Múzeum frissen elindult közösségi videómegosztó csatornáján a minap közzétették Parola Csaba egyházzenész tavaly októberi, a református ótemplomban hatalmas sikerrel előadott, genfi zsoltár-átiratokból álló szerzői estjét. A kulturális programok hiányában felüdülés lehet a lélekig hatoló komolyzenei koncert ismételt vagy újbóli megtekintése.

Parola Csaba a Pápai Református Egyházközség kántora, 2015-ben vette át a gyülekezet kórusának, a Séllyei István Énekkar irányítását. Továbbá egyházzenét tanít a Pápai Református Teológiai Akadémián és a nyári kántorképző kurzusokon. A telt házas koncerten közreműködött a Séllyei István Énekkar, Fodor Bernadett és Horváth István operaénekesek, valamint Szabó Tamás hegedűn, Miklós Csongor orgonán, Varga Ernő szaxofonon és Németh-Vékes Erzsébet zongorán.

– Együtt tettek tanúbizonyságot arról, hogyan hirdethetik a 21. században a zenészek a muzsika hangjain át Isten dicsőségét, s tolmácsolhatják a Szentírás üzenetét – fogalmazott Halászné Kapcsándi Szilvia múzeumvezető, majd ismertette az egyházzenész életútját.

Parola Csaba az egyház és a zenéhez való kötődése kisgyermekkorára vezethető vissza, amikor édesapjától játékszintetizátort kapott ajándékba, a templomban pedig egy dallamos gyülekezeti ének által megszólította őt az Úristen. Ezt a református éneket autodidakta módon egy hónap leforgása alatt megtanulta, három szólamban. A zeneiskola beiratkozás után a zongora lett az első hangszer a dévaványai fiatal életében. Tizenkét éves korában az ottani, kántor nélkül maradt gyülekezet őt kérte fel a posztra. A következő vasárnap odaült a hangszerek királynőjéhez, azóta is ott ül, és a kapcsolata az orgonával egyre csak bővül. 2007-ben fejezte be tanulmányait Nagykőrösön tanító-kántor szakon. 2009-ben költözött Pápára feleségével, egy fia született.

– Parola Csaba ma a református egyházzene egyik legnagyobb tehetsége, reménysége. Az egyházzene, a karvezetés és a zeneszerzés is lázba hozza. Második otthona a templom, ahova szeret visszavonulni. Vallja, hogy a zeneszerzéshez az orgonán kívül kell a nagy templom, a magasztos légkör és Isten közelsége. Bátran és magabiztosan nyúl az ősi zsoltárokhoz, bibliai történetekhez, újraértelmez, új koncepciót teremt és modern elemeket ötvöz az általa írt darabokban. Teszi mindezt annak érdekében, hogy az átlag fül és a mai fiatalok számára is élvezhető legyen – méltatta a zeneszerző előadót Halászné Kapcsándi Szilvia múzeumvezető.

A hangversenyen felcsendültek jazz-zsoltárok, filmzeneként ható feldolgozások, kórusművek, valamint egy négytételes, orgona és zongora kettősével előadott zsoltárszonáta. A záró tetőpont a 107. zsoltár grandiózus, Dicsérjétek az Urat című, hangszereket, szóló- és kóruséneket egyaránt megszólaltató oratorikus feldolgozása.