2020.05.24. 20:00
Az almádi Bartl Kálmán egy kihaló szakma egyik utolsó képviselője
Nemcsak ismeri, szereti is a köveket. Bazaltot, gránitot, mindenféle követ farag. Kedvence nincs, mert mint mondja: „Mindegyik annyira szép!” A hazai kövek mindegyikével szeret dolgozni.
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Fotó: Nagy Lajos
– Én már a harmadik generációt képviselem a család kőfaragói között. Mára már feledésbe merült, de Almádi valaha „kőhatalom” volt. A szőlő mellett a kőbánya volt a legfőbb munkalehetőség a városban. Családok éltek a kőfaragásból, most rajtunk kívül csak egy-egy sírköves vállalkozás működik. Régebben gyártottak itt köszörűkövet, kaszakövet is. Rengeteg épületet építettek balatonalmádi kőből: még Győrben is látok almádi kőből épült templomot, lakóházat. Bármerre indul az ember, a vasútállomásokat mind almádi kőből építették – mesélte Bartl Kálmán.
Mint mondta, bízik benne, hogy Balatonalmádiban is születik majd olyan rendelet, amely előírja, hogy a városban továbbra is a vörös kő használata domináljon, hogy ne hozzanak be fehéret, sárgát, pirosat, kéket, zöldet, mert úgy látja, néhány utcában már így is ez a jellemző. Habár vörös kőből egyre kevesebb van, bánya már nincs. Ahol alaptestet vagy pincetömböt szednek ki, ott lehet még hozzájutni. Bartl Kálmánék is bontásokból szerzik a követ, amelyből igyekeznek minél többet betárazni.
– Mi a sírkőtől a konyhapultig mindent csinálunk. Épületburkolatokat és szobrokat is, szinte mindent, ami kőből van. Németországban nemrég egy kopt keresztény templom oltárát készítettük, Paloznakon borkutat. Almádiban a mi munkánk a szökőkút, a táblakönyvek, a címer, illetve a várossá válás 30. évfordulójára mi készítettünk emlékplaketteket – tette hozzá a kőfaragó. Kiemelte, a szakmájukhoz kapcsolódó feladat a műemléképületek megerősítése. A kövek és a kötőanyagok erodálódása miatt sok épületet kell megerősíteni.
– Megerősítettük már a nagyvázsonyi templomot és az egyik veszprémi templomot. Most a csetényi templom megerősítésén fogunk dolgozni. Ezeket a munkákat nem nagyon vállalja más. Ha meglátják, hogy kőről van szó, már menekülnek is a vállalkozók. Mi átfúrjuk a követ és inoxszálakat helyezünk a furatba, aztán műgyantával kiinjektáljuk. Úgy tudunk rejtett vasalatot készíteni a műemlékekbe, hogy kívülről nem látszik semmi. A veszprémi Károly-templomon hatalmas lyukakat kellett kijavítanunk. Sokáig nézegettük, hogy mi történhetett itt. Nyolcvanas lyukak voltak, először azt hittük, kifúrták őket.
Aztán kiderült, hogy lövésnyomok voltak, de nagyok és rengeteg, alig tudtuk beüledékelni ezeket. Hasonló volt a Benedek-hegyi kereszt is. Amikor először láttuk, alig állt a helyén, annyira szétlőtték a felső részét, hogy kipótolni is nehéz volt. Nem apró nyomok voltak rajta, ezt tankkal lőhették szét. A kereszt ruskicai mészkőből készült, a pótlást mindig az eredetivel megegyező anyaggal kell elvégezni. A bánya Románia területén volt, nyersanyagot sehol nem lehetett kapni. Aztán a vakvéletlen segített: a Dunakanyarban jártunk, és útközben megláttunk egy kőfaragóműhelyt. Szeretünk kollégákhoz benézni, ide is bementünk. Egy idősebb kőfaragóval találkoztunk, aki még őrzött egy darab ruskicai mészkövet. A csalánosból szedtük elő, pontosan olyan tábla volt, ami színben, anyagban, mindenben passzolt a kereszthez – jegyezte meg Bartl Kálmán.
A kőfaragó vállalkozás jelenleg kétfős, régebben tízen is voltak. A fiatalok szívesebben dolgoznak az idegenforgalomban, a futárszolgálatoknál, mert ott könnyebb munkával olyan kereseti lehetőségek vannak, amivel nem tudnak versenyezni. Pedig a kőfaragás nem rossz üzlet.
– Az igényes kőfaragás divat lett. Sajnos ellenpéldát is találni, mert az almádi vöröskő helyett megveszik az olcsó bolgár vörös palát és felrakatják. Rövid távon jónak tűnik. De idővel leválik, le kell vésni, meg kell venni az új követ, a ragasztóanyagot, és kifizetni másodszor is a munkadíjat. Hiába mondom, hogy ne vegyék meg, sokan nem hiszik el. Pedig van elég munkánk, nem hiányzik több, csak rossz látni a felesleges pénzkidobást – mondta Bartl Kálmán.
A vállalkozás fejlesztés előtt áll, egy új gépet szereztek be. Az öttengelyes kőmegmunkáló központ használatával kevesebb kézi munkára lesz szükség. Ez Európában az egyik legkorszerűbb gép, mindent tud, amire a kőiparban szükség lehet. Segítségével a finommotívumoknak csak a kisebb részét kell majd kézzel készíteni.